Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére
Sokfelé nem ismerték a fürdést. Veres Péter 1939-ben így írt: „Közhely, hogy az alföldi paraszt tisztátlanságának, betegségeinek nem csupán a nyomorúság az oka, hanem egyfelől az élettani tudatlanság, másfelől az orvosokban és a hatóságokhoz való bizalmatlanság.'''' 130 1931 őszén redukálták az iskolaorvosi munka céljaira szolgáló költségvetési keretet. Az iskolafogászati rendelések számát megtartották, de átmenetileg csökkentett munkaidővel és dotációval dolgoztatták az apparátust. 8. Táplálkozásegészségügy Közismert volt, hogy a magyar paraszt mennyiségileg ésminőségilegegyaránthiányosan táplálkozik. 136 Ennek a helyzetnek a gyökeres rendezéséhez ugyan mélyreható társadalmi-gazdasági változásokra lett volna szükség, ami messze meghaladta az egészségügyi kormányzat hatáskörét. A lehetőségek közé tartozott azonban, hogy az Országos Népélelmezési Bizottság kezdeményezésére módszeresen foglalkoztak a hazai néptáplálkozással, a felhasználható ismereteket pedig népszerűsítették. Rendszeresen végezték az élelmiszerek vitamintartalmának meghatározását. 137 1943-ban az OKI népélelmezési felderítést kezdeményezett. 130 Golyvakutató intézetet létesítettek a Csallóközben. 139 Az OKI táplálkozásélettani osztályán Soós József vezetésével foglalkoztak a farkasvaksággal, mint háborús hiánybetegséggel, a golyvakérdéssel, laboratóriumi főzési módszerek kipróbálásával (állatkísérletekben). Kísérleteztek lizinben dúsított búzafajtákkal is. A negyvenes évek elejétől a figyelem a sokfelé konstatált angolkórra terelődött. A csecsemő- és anyavédelemben helyet kapott a D-vitamin és kvarckezelés. 140 Újdonságként, foglalkozni kezdtek azzal is, milyen fémekre van szüksége az emberi szervezetnek. 141 9. Építésegészségügy és ivóvízhygiene Az OKI-ban nagy jelentőséget tulajdonítottak az egészségügyi létesítményekre specializált mérnökök munkájának. 142 Hangsúlyozták azonban azt is, hogy az egészségügyi építési tervekhez az orvosok véleményét is figyelembe kell venni. (Az USA-ban is fejlett sanitary engineer szakembergárda működött.) «s y eres p : Az alföld parasztsága Bp. 1939. 136 Kovacsics S.: Népeü. 1927. 13. 868.; Kerék M.: Magyar Szemle 1933. 135.; Ecsedi I.: A debreceni és tisztántúli magyar ember táplálkozása. 1935.; Bakonyi I.: Egészségpolitikai Szemle 1938. 86.; Beznák A.—Beznákné, Hortobágyi M.: Népeü. 1938. 1. 9. (folyt.) 137 Schulek E.—Kovács J.: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője 1940. 339.; Rusti Gy.: Egészség 1940. 83.; Kieselbach Gy.: Természettudományi Közlöny 1941. 33.; Hamar N.: Népeü. 1940. 18. 987. 138 p r i SS (jjság 1943. nov. 13. 139 Tangl H.: Népeü. 1941. 24. 1542. 140 Új Nemzedék 1942. 262.; Nemzeti Újság 1943. I. 9.; Sós J. : Népeü. 1942. 2. 142. 141 Sós J.: Népeü. 1940. 5. 267. (folyt.) 142 Johan B. : Tér és Forma 1928. 4. ; Acsay L. : Népeü. 1927. 10—11. 722. ; Melly J. : Gyógyászat 1925. 33. 763. 14 Orvostörténeti