Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére

három oltás kellett a védettség eléréséhez. A falusi tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy a második oltásra az oltott gyerekek 70%-a, a harmadikra csupán a fele jött el. Szükségessé vált emiatt egy egyoltásos módszer kidolgozása. Glenny és Barr eljárását felhasználva Faragó állította elő nálunk a timsóval praecipitált anatoxint.

90 Kedvezőtlen reakció nem következett be. Ez az anyag egyszeri alkalommal akkora védettséget adott mint a háromszori Ramon-féle oltás.

91 Az 1936. IX. tc. felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a diphteria védőoltásokat az országban kötelezően megszervezze. Az első immunizálást két éves kor elérésekor, a második, az újraoltás az iskola megkezdésekor esetlegesen. A közvélemény az addigi kedvező tapasztalatok alapján jól fogadta ezt a rendelkezést. Az első diphteriaoltásokat az országban a mezőkövesdi járásban végezték. Erről a járásról egyébként úgy írtak, mint a „megelőző közegészségügy klinikájá"-ról.

92 1940-ben már 2 millió diphteriaoltás történt Magyarországon.

93 1931-ben a diphteria morbiditás hazánkban 100 000/197, 1938-ban 100 000/68,9. Ugyanezek az adatok 1937-ben: Ausztria 100 000/274, Csehszlovákia 100 000/201, Németország 100 000/217 Magyarország 100 000/81.6. A harmincas évek végétől sokat foglalkoztak a scarlatina ellenes oltások kipróbálásával.

94 Ennek eredményessége nem bizonyosodott be. Ugyancsak a harmincas évek végén kezdtek foglalkozni az OKI-ban az influenza ellenanyag termeléssel kísérleti állaton (vadászmenyét).

95 3. Hastyphus és kiütéses typhus A hastyphus morbiditása

96 a századeleji adatokhoz képest egészében csökkent, de a falvaké emelkedett. A kérdés tanulmányozását megnehezítette, hogy a vidéki betegeket gyakran ápolták városokban. Másrészt sok városunknak volt tanyai jellegű része. 1932-ben hazánkban 22 230 hastyphus esetet jelentettek. Ez a szám a harmincas évek végére mintegy egyharmadára csökkent. Lovrekovich és Rauss autolysált praecipitált új hatásos typhus oltóanyagot állított elő.

97 Járványügyi szakembereink 1931 és 1933 között a Népszövetség Egészségügyi Osztályának támogatásával a hastyphus előfordulását elemezték a települések jellegének szempontjából. A kutatásokat a mezőkövesdi járásban végezték. Itt aránylag sok typhusos megbetegedés történt. A lakosság a háziiparon kívül mezőgazdasággal 90 Faragó F.: Népeü. 1935. 1. 12. 91 Faragó F.: Népeü. 1938. 20. 967.; Faragó F.: Népeü. 1940. 19. 1039. 92 Felsőmagyarország 1934. III. 20. 93 Új Nemzedék 1940. okt. 5. 91 Faragó F.: Népeü. 1936. 16. 737.; Faragó F.: OH 1937. 34. 857.; Faragó F.: Népeü. 1941. 6. 363. 95 Dreguss M.: Népeü. 1939. 6. 291.; Fenyvessy B.: Orvosképzés 1927. 127.; Népszava 1939. II. 7. 96 Johan B.: OH 1934. 28. 627.; Gáli S.: Népeü. 1938. 15. 715.; Pach H.: OH 1934. 25. 560. 97 Rauss K.: Népeü. 1940. 10. 597.; Rauss K.: OH 1941. és Az Orvosi Gyakorlat Kérdései. 25.; Lovrekovich I.—Rauss K.: Népeü. 1940. 1. 14.