Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Antall József—Kapronczay Károly: Toldy Ferenc az orvos

hogy Bugátnál „a szócsinálás szüksége némi szeretetét gerjeszté benne a különködésnek." Nem sokkal később — ugyancsak a Figyelmezőben •— ismertet egy újabb Bugát-fordítást, Fritze „Kisded sebészi eszköztár" című munkáját,

39 amely ebben az időben rendkívüli népszerűségnek örvendett Európában. Külön figyelmet érdemel Toldy Ferenc ismertetése Jankovich Antal „Pest és Buda lakossága orvosi és embertani szempontból" című könyvéről, hiszen találó és elemző megjegyzései értékes vonatkozásokkal egészítették ki Jankovich munkáját.

40 Nem közömbös szempont, hogy Toldy Ferenc könyvreferátumaival is az egészségügyi felvilágosítást és a helyes életmódra való nevelést kívánta szolgálni. E szempontból lényeges a „Pálinkakórságról szóló ismertetés"-e;

41 a könyvet egy eredeti német munkából Teleki Mihány fordította magyarra. Toldy síkra szállt az alkoholizmus ellen, valamint javasolta „antialkoholista" egyesületek megszervezését: „s mi ismét közelebb állandunk azon ranghoz, melyet a polgárisodott népek közt elfoglalnunk kell

ít — fejezte be. Más esszészerű ismertetéseiben, így Czilchert Róbert Szliácsról írott könyvének kritikájában,

42 ismét a magyar fürdők helyzetére hívja fel a figyelmet, szorgalmazza a magyar fürdők kiépítését és a gyógyvizek feltárását, mivel „maholnap itthon találnák föl azt, mit gyakran oly tetemes áldozatokkal, s néha mégis siker nélkül a külföldön keressük: az egészséget." Bugát Pál fordításairól szólva ismét visszatért az orvosi műnyelv kialakítása körül dúló vitákra.

43 Toldy minden írásában támogatta Bugát nyelvújító munkásságát, akinek „kisded elcsússzások" mellett „a magyar orvosliteratura körül szerzett múlhatatlan érdemei méltánylása csorbulást sem szenved." A támadókkal szemben írja, hogy Bugát „magyarul szólaltatója e tudománynak, s mit mi mások abban tesszük vagy tettük, az ő érdemeihez képest szót sem érdemel". Örömmel üdvözli, hogy az orvosi nyelvújítás következtében már érthető magyarsággal képes mindenki anyanyelvén orvosi tanulmányt megjelentetni: „visszatekintve az előttünk fekvő dolgozatokra, szerencsét kívánhatunk magunknak e lelkes iparkodásokhoz, melyek egyszersmind legnyomósabb megcáfolói minden leghalkabb kétkedésnek nyelvünk tökéletes tudományi képessége iránt. S ezt tudni kell azoknak, kiktől a nemzeti nyelvnek a tanítószékbe iktatása függ, ezen, mindennemű ismereteknek hússá és vérré lételének, az életbe hatásának és teljes gyümölcsözésének múlhatatlan feltétele." Az előbb ismertetett témákon kívül foglalkozott még más orvosi kérdésekkel is, 39 Fritze, E. : Kisded sebészi eszköztár. (Ford. Bugát Pál). Buda, 1837. 84. — Figyelmező, 1837. I. köt. 1. félév, 81—82. 40 Pest und Ofen mit ihren Einwohnern, besonders in medicinischer und antropologischer Hinsicht, dargestellt von Dr. Anton Jankovich. Ofen, 1838. 216. — Figyelmező, 1838. I. 261—268., 309—317., 348—355. 41 Pálinkakórság. Németből szabadon fordította G. T. M. gróf Teleki Mihály. Kolozsvárt, 1838. 142. — Figyelmező, 1839. évf. 25. sz. 410—412. 42 Szliács. írta orvosok és betegek számára Czilchert Róbert orvos doktor. Pest, 1839. 159. — Figyelmező, 1839. évf. 26. sz. 428—431. 43 Chelius M. J.: Sebészség. II. köt. ford. Bugát Pál. Buda, 1837.; III. köt. ford. Smalkovics Mihály. Buda, 1839.; Réczey Imre: A sebészi műtéttan alapvonalai. Buda, 1838.: Fritze: A nevezetesebb sebészi véres műtételek bevezetve Diffenbach által. Magyar és latin nyelven kiadva az Orvosi Tár szerkesztői által. Pest, 1839. 146. — Figyelmező, 1839. 30. sz. 501—509.