Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bolyhi János: Komáromi Csipkés György: Pestis pestise (1664)

KOMÁROMI CSIPKÉS GYÖRGY: PESTIS PESTISE (1 664) BOLYKIJÁNOS JN/Lit lud mondani az orvoslörténetnek egy, a pestisről szóló, 1661-ben írt és 1664-ben megjelent mű, amelyet szerzője még csak nem is orvosi munkának szánt, hanem a pestisről szóló és általa a debreceni járvány idején elmondott prédikációk gyűjteményének ? A pestis mibenlétéről, a megfelelő védekezésről vagy gyógyításról semmit sem mondhat. Nem mérföldkő ez a könyv a pestis gyógyítása történetében. A maga korában, amikor még senki sem ismerte a pestis valódi okát, talán egy tekintetben nyilvánít új véleményt. Ez az, hogy ne fussanak el az emberek arról a helyről, ahol a járvány felütötte a fejét. Persze, ezt nem azért tanítja, mintha fogalma lett volna arról, hogy mi az az egészségügyi zárlat. De szándéka ellenére vagy inkább nem tudatos szándékkal mégis ilyesfélét ajánlt. Már ezért az egy érdekességéért is érdemes a művel foglalkozni. De van orvostörténetileg más figyelemre méltó még benne. Megismerhetjük belőle a kor szenvedéseit, tehetetlen próbálkozásait a járvánnyal szemben, adja a betegség leírását és gondolkodik annak okán. Érdekes az is, hogy mint teológusnak mennyire volt bénító vagy felszabadító a felfogása az orvostudomány önállóvá válásának folyamatában. Végül pedig: egy, a maga korában nagytudású és nagy hatású ember magatartásának körvonalai bontakoznak ki előttünk a műből. A TÖRTÉNETI HÁTTÉR A szorosan vett történelmi háttérről csak annyit, hogy I. Lipót abszolutista uralkodása és a hanyatló Erdélyben fejedelemmé tett Apafi Mihály idején jelent meg a könyv, éppen a vasvári béke évében. E békéről ismert, hogy a császári seregek a győzelem ellenére a töröknek kedvező feltételekkel kötötték meg, mert a Habsburg birodalomnak érdeke volt, hogy keleti határain lehetőleg nyugalom legyen, mivel erőit a franciákkal való versengésre akarta fordítani. Debrecen, mint mezőváros, teljes függetlenséget nem, de némi önállóságot élvezett, iparosai és tözsérei közt a környező anarchia és feudalizmus ellenére, a korai polgárosodás csírái alakultak ki. Méltán híres kollégiumában ez időben viszonylag szabad szellem uralkodott. Ami most már az egészségügyi történeti hátteret illeti, 1660 és 1664 közt egész Magyarországon pestisjárvány pusztított. A következő nagyobb járványról 1679-ból