Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bolyhi János: Komáromi Csipkés György: Pestis pestise (1664)

Csipkésnek tehát volt mit tanulnia tudományos és társadalmi téren. A külföldön töltött 3 év alatt nemcsak teológiai doktorságot szerzett református prédikátorként, hanem filozófiai és orvosi, valamint nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Az akkor gyakori polihisztorok közé tartozott. M. Zemplén Jolán a magyarországi fizika történetéről írt monográfiájában Komáromit „jónevű orvos"-nak mondja,

10 de nem tudunk arról, hogy itthon orvosi gyakorlatot végzett volna. Még érdemes megjegyezni, hogy külföldi ösztöndíjas korában olyan diáktársai voltak, mint Apáczai Csere János, akihez meleg barátság fűzte, aztán Enyedi Sámuel, aki orvos volt és később Nagyenyeden tanár, valamint Buzinkai Mihály, aki Sárospatakon lett később professzor. Egy kisebb holland egyetem, a harderwijki, az ösztöndíjas Komáromit aranyéremmel tüntette ki, és már akkor több műve jelent meg Hollandiában. Ezek után nem csoda, hogy itthon őt is főiskolai tanári állás, professzorság várta, Debrecenben a keleti nyelvek tanára lett. Tanártársai voltak: Szilágyi Tönkő Márton, az első magyar kartéziánus fizika írója, Martonfalvi György, aki először használt Magyarországon szemléltető eszközül térképet és akkor igen haladó iskolareformot vezetett be. A reform szükséges is lehetett, mert Komáromi véleménye szerint a hazai egyházi főiskolákon (mások nem voltak) „publica ignorantia docet".

11 Később debreceni lelkészséggel cserélte fel a professzorságot, de továbbra is egyre-másra jelentek meg teológiai, humán és természettudományi munkái magyarul és latinul. Életében kb. 31 műve látott napvilágot — némelyik több kiadásban —, de halála után is jeleni meg könyve, sok műve pedig kéziratban maradt fenn. Tárgyalandó könyvén kivül csak másik természettudományos iratára utalunk, címe „Az Judiciaria Astrologiáról és Üstökös Csillagokról való Judicium..." (Debrecen. 1665). M. Zemplén Jolán Komáromi e munkájában látja az első magyar nyelvű csillagászatot, és tudománytörténetében külön fejezetet szentel neki.

12 A könyv lényege, hogy tagadja, hogy az üstökösök eljövendő veszedelmek baljós előjelei lennének, és kifejti, hogy az üstökösök egyszerű természeti jelenségek. Megemlítjük még, hogy Komáromi — Apáczaival együtt — az akkor leghaladóbb egyházi irány, a puritánizmus híve volt. Ez az irány szolgáltatta az ideológiai alapot az angol polgári forradalomnak. Míg Apáczainak a fejedelmi kormányzás alatt álló erdélyi egyházban emiatt szenvednie kellett, Komáromiról nem tudjuk, hogy a debreceni plebejusi közegben emiatt felforgatónak tartották volna, sót könyvet is adott ki az angol puritánok mozgalmáról, akik az egyházszervezetben nem tettek különbséget földesúr és jobbágy közt. A Pestis pestise teljes címe: „Pestispestise, az az olly eggy néhány együgyű tanítások, mellyekben a Pestisnek természete, okai, tulajdonságai, minemüségi, munkái etc. az sz. írásból meg mutogattatván és felőle indult ma is fen forgó vilongások el igazíttatván az közvélekedés szerint való rettenetessége megkisebbítetik és nem olly szörnyűnek lenni, mint az mint ez világ állítja, együgyűképpen megtaníttatik."*

3 A könyvet, mely 138 oldalból és 7 számozatlan oldal tárgymutatóból áll. Karancsi György debreceni 10 M. Zemplén Jolán: A magvarorszáci fizika története 171l-ig. Bp. 19dl. 111. 11 I. m. 58. I. m. 111—114. 13 RMK I. 1012.