Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: Duka Tivadar (1825—1908)

nak egyik titkára, Durand és az Asiatic Society of Bengal közreműködésével újabb iratokra bukkant és ezeket — szükség szerint részben vagy egészében — feldolgozta. Az „életrajzi-vázlat", ahogy a szerző a reá jellemző szerénységgel művét nevezte, az akadémia támogatásával 1885-ben jelent meg, ezzel egyidőben pedig az angol nyelvű kiadás Londonban.

44 „Körösi Csorna Sándor dolgozatai" című magyar nyelvű életrajzot kiegészítette a tudós jelentősebb tanulmányaival (21 különböző közlemény), amelyek addig csak angol folyóiratokban jelentek meg vagy kéziratként lappangtak.

45 A mű Duka életének jelentós munkája: egyrészt tisztázza a Körösi Csorna személye körüli félreértéseket, másrészt jelentősen gazdagította az orientalista irodalmat. Hiszen a legnagyobb élő szanszkrit tudós, a már említett Rádzsa Rádzsandralála Mitra is Körösi Csorna Sándor nagy tisztelője volt. Szerinte nála behatóbban egyetlen európai tudós sem művelte a XIX. század második feléig a tibeti irodalmat. Duka tehát a biográfiával széleskörű nemzetközi érdeklődést kívánt felkelteni az orientalista tudományok iránt. Műve nemzetközi szinten is elsőként foglalta össze hiteles életrajzi adatok alapján Körösi Csorna életútját, angol és magyar nyelven. A bevezetésben megemlíti, hogy az angolok már az 1820-as években felfigyeltek a Calcuttába érkező magyar tudósra, aki a bengáliai kormány anyagi támogatásával folytatta útját és tevékenységét. A tibeti szótár befejezése után (1833) a neves szanszkrit tudós, Horace Hayman Wilson, az Asiatic Society titkára pártfogolta, és első irodalmi felfedezéseit már 1831-től kezdve a Gleanings of Science című calcuttai folyóiratban ismertette.

4<i Duka említi még Kari Huegel osztrák utazó nevét, aki Kasmírról írt útikönyvében elmeséli Körösi Csornával való személyes találkozását.

47 Huegel adatai alapján készült Eötvös József emlékbeszéde, amelyről Duka bebizonyítja, hogy — mivel Huegel a magyar utazóról téves adatokat közölt — eszmei értéke ellenére sincs hiteles forrásértéke.

48 Duka életrajzának különleges érdeme, hogy hiteles, tényeken alapuló forrásmunka. Az eredeti okmányok igazolják Körösi Csorna munkásságának a magyar hazafias érzés és a tiszta orientalista tudomány által vezetett kettősségét. Előkerült Duka halála után Körösi Csorna Sándornak egy 1832-ben kelt levele, amely teljesen egybevág a biográfiában kifejezésre jutó megállapításokkal. Eszerint a tudós útjának célja: „...a magyarok eredeti lakóhelyeinek felkutatása, történelmi adatok gyűjtése viselt dolgaikról és a különféle orientalista nyelvek és a mi nyelvünk között mutatkozó analógiák megfigyelése."

4Ü " Duka, Theodore: Life and Works of Alexander Csorna de Körös: A biography compiled chiefly from hitherto unpublished data. London, 1885. 164—165. 15 A biográfiáig megjelent dolgozatok: Csorna de Körös, A.: Essay towards a dictionary, tibetan and English. Calcutta, 1834.; Uő. A grammar of the Tibetan language in English. Calcutta, 1834. ; Uő. Subhashita Ratna Nidhi. Journal of the Royal Asiatic Society of Bengal, XXIV., XXV. (Calcutta), 1855, 1856. (A. Campbell szerk.) stb. — A felsoroltak szerint főként grammatikai témában jelentek meg az angol nyelvű publikációk. ,(i Duka Tivadar: i. m. 42. sz. jegyz. A Kahgyur és a Stangyur. Tájékozódás. 183—192. 17 Huegel, Kari: Laschtnir und das Reich der Seik. Stuttgart, 1840—1848. vö. Duka Tivadar: i. m. 42. sz. jegyz. 15. 18 Eötvös József: Maçvar írók és államférfiak. Eötvös József emlékbeszédei. Körösi Csorna Sándor. Bp. 1868. 21—47. Vö. MTA Évkönyvei 1844, VII, 1—32. 19 Stein Aurél: I. m. 24. — A levél H. H. Wilson tulajdonában volt, unokája, A. H. Wilson 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta.