Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: Szabolcsi adatok a pestisjárványok történetéhez
37. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): 1711, fasc. 12, act. 21. 38. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): 1712, prot. 18, fol. 132. 39. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): 1713, fasc. 14, act. 75. 40. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): 1718, fasc. 19, act. 48. 41. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): 1720, fasc. 21, act. 65. 42. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): 1721, fasc. 22, act. 61. 43. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): Prot. Cottus Szatthmariensis 1738, Fol. 11. 44. Megyei Levéltár (Nyíregyháza): „Mundationis ordo Infectarum Domorum et Habitatiorum, nec non Lazarethorum : qualis: Anno 1713 Vienna et in Austria adhibitus fuerat." in: Prot. Cottus Szatthm. 1738, N°22, 253—256. 45. Moess Alfréd: Az 1739—40 évi pestisjárvány a távolból és közelről. Comm. Hist. Artis Med. 75—76 (1975), 59—83. 46. Molnár Mátyás szóbeli közlése 1976-ban Zay Anna Füves könyvéről (Vajai Múzeum). A kézirat beküldése óta nyomtatásban megjelent: Zay Anna: Herbárium 1718. (Szerk. Heckenast Gusztáv, Molnár Mátyás). Bevez. Fazekas Árpád. Nyíregyháza, 1979. (Nyírségi ny.) XXXIII, 151 p. (Folia Rákocziana 2.). Fakszimile. 47. Nagyecsed mellett Sárvárnál. Honfoglaláskori emlékek nyomában. Népszabadság, 1976, 34, 155, 6. 48. Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye. Bp., 1941. 49. Rákos Balázs Raymund: Ugye atyafiak? Róma, 1975, Edizioni Agiografiche. 50. Révész Kálmán: Regeszták a kassai ev. ref. egyház levéltárából (1639—1749). Bp., 1906. 51. Rózsahegyi Aladár : A Weltjankában észlelt egy pestis eset. Orv. Hetil., 1879, 218—220. 52. Sárospataki Füzetek 1861, 439—454. Bartók Gábor: Pótlék Szatmárnémeti történetéhez és a Szatmárhegyi Ref. Egyház iskolatörténete. 53. Sárospataki Füzetek 1865, 166—168. 54. Schultheisz Emil—Tardy Lajos: Short History of Epidemics in Hungary until the Great Cholera Epidemic of 1831. Centaurus (Copenhagen), 1966, 11, 4. 55. Spányi Géza: Orvostörténelmi és orvosetnográfiai adatok egészségügyi népszokások, babonák Szabolcs-vármegyében. In. Dienes István (szerk.): Szabolcs vármegye. Bp., 1939, 185—200. 56. Szabadváry Ferenc: Than Károly. Bp., 1972, 135—136. 57. Szalay Á.: Négyszáz magyar levél a XVI. sz.-ból. In.: Magyary-Kossa IV. kötet, 1861. 58. Száraz György: Egy előítélet nyomában. Bp., 1976. 59. Szobor Pál (szerk.): Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Nyíregyháza, 1924. 60. Vida Tivadar: A 33 éves Weszprémi István javaslata a pestisoltás megkísérelésére. Comm. Hist. Artis Med. 75—76 (1975), 125—135. 61. Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz. Ford.: Kővári Aladár. Bp., 1960. Zusammen fa s s u n g Im Aufsatz werden die auf die Pestepidemien im Komitat Szabolcs (heute: SzabolcsSzatmár in Ost-Ungarn) bezüglichen Denkmäler und Angaben bekannt gemacht. Das älteste unter ihnen ist ein Tafelbild vom heiligen Sebastian, das im Jahre 1494 ins Dorf Csegöld gelangt ist. Die örtlichen Epidemien sind im Rahmen der Landseuchen aufgetreten. Eine besonders gro!3e Verwüstung haben diejenigen am Ende des Rákóczischen Freiheitskampfes (Anfang des 18. Jhs) und in den Jahren 1738—42 verursacht. Im Aufsatz werden die PestDenkmäler ethnographischen Charakters (z. B. Sprüchlein), die Schutzmethoden und die
