Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)

KRÓNIKA

le a kongresszus, amelyen 300 részvevő (kb. fele az USA-ból) 120 előadással szerepelt. Hivatalos nyelv volt a francia, angol, spanyol, német és olasz, a brazil delegátus kérte a portugál nyelv beiktatását is. A kongresszus fő témái a következők voltak: /. A társadalmi orvostan történelme és perspektívái. 2. Az európai orvostudomány hatása az amerikaira. 3. Az amerindián medicina. 4. A középkori orvostudomány a világban. 5. A népi orvoslás. 6. Varia. A megnyitón és a fogadásokon megjelent Québec tartomány kormányzója, az egészségügyi miniszter, a kar rektora és dékánja, valamint Québec város polgármestere. A részvevők az öt világrészből jöttek, előadók voltak a szocialista országokból is, hazánkból ketten. Réti Endre, a nemzetközi társaság főtitkárhelyettese a társadalmi orvostudomány kerekasztal konferencia felkért előadójaként „A népesedéspolitikai szemlélet fejlődése és a családtervezés"" témát fejtette ki (1. Horus 1975. 15. sz.) Szállási Árpád „Magyar orvosok beszámolói az amerikai világrészről a XIX. században" címmel tartott előadást, amelyben megemlékezett Miksa császár orvosának, Szenger Edének könyvéről és más honfitársaink írásairól. Érdekes volt a düsseldorfi Schadewaldt professzornak a Pettenkofferről tartott francia nyelvű előadása. Nem kevésbé Théodoridés párizsi tanáré, aki a kísérleti iiziológia talán legnagyobb alakját (Claude Bemard) mint bakteriológust mutatta be, főleg Pasteur munkásságára kifejtett ösztönző hatását. A wroclawi S. Szpilczynski lengyel tudománytörténész Witelo optikájáról tartott francia nyelvű előadást. Witelo műve először 1535-ben jelent meg, amelyre 1604-ben Kepler is utal (Paraliponema ad Vitelonem, Frankfurt), s amelyben a retina, a látóideg és az agy szerepét ismerteti. Schadewaldt mellett kétségtelenül Szpilczynski volt a kongresszus egyik legaktívabb szereplője. Nemcsak azért, mert Constantin Bart bukaresti orvostörténész „Nicolas Copernic—

médecin?'" című közvetve felolvastatott előadására adott frappáns válaszokat. Ugyanis az előadó nem Kopernikus orvos voltát kérdőjelezte meg, a címtől eltérően, hanem hogy nagy orvos volt-e? Ilyet viszont soha senki nem állított a heliocentrikus világszemlélet megalkotójáról. Szpilczynski egyébként Chopin-kutató. Szerinte a csodálatos zeneszerző nem szenvedett tbc-ben (nem nemzeti önérzetből állítja), de látta Cruvelhier boncjegyzőkönyvét, amelyben egyáltalán nem történik utalás tüdőbetegségre. Egyik kezelőorvosának (Jean Molin) leírásából valamilyen súlyos allergiás betegségre lehet következtetni. Legfontosabbnak a szociálhigiénés téma mutatkozott, amelynek kerekasztal-konferenciáján ismertették a fejlődő országok szociális gondoskodásának rendszereit (Prof. Sournia), a kelet-afrikai társadalmi orvostudomány múltját, helyzetét és perspektíváit (P. Gaye, Senegal), Dora Weiner a társadalmi orvostan felvilágosodás-korabeli eredetéről, G. Rosen az Egyesült Államok szociálhigiénés fejlődéséről beszélt, Nancy Frieden (New York) Leningrádban a Zemsztvo-egészségügyet tanulmányozta.