Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)
FOLYÓIRATOKBÓL - Medical History, 1977 (Szlatky Mária)
The Lancet on the Telephone 1876—1975. (pp. 69—87) Vol. 21. No. 2. The Germ Theory, Beriberi, and the Deficiency Theory of Disease (119—136 pp.) című cikkében K. Coded Carter a beriberi betegség kutatásának útjaival és tévútjaival ismertet meg. A 19. század közepén a betegség igen elterjedt. Míg a skorbutot már a század elejétől biztonsággal mint hiány-betegséget ismerték fel, addig a beri-beri-kutatás a baktériumkórokozó felfedezésére irányult. E végsősoron tévútnak bizonyuló kutatás sem volt azonban eredménytelen: az állati és kémiai kísérletek számos új problémát vetettek fel, újjáélesztették a skorbutkutatást, s így indirekt módon elősegítették a beri-beri megértését is. A. B. Cross a Salamon-szigeteken századunkban rövid egymásutánban pusztító poliomyelitis-járványok történetét dolgozza fel 1924-től 1959-ig. (The Solomon Islands Tragedy — A Tale of Epidemic Poliomyelitis. 137—155 pp.) A 60-as években a Nemzetközi Vöröskereszt megkezdte a védőoltást, így e járványok története már történelem, még ha a közelmúltban zajlott is le. John MacCulloch, skót származású angol orvos (1773—1835) életéről és munkásságáról szól L. J. Bruce-Chwatt írása: John Macculloch, M.D. F.R.S., the Precursor of the Discipline of Malar iology (156—165 pp). Macculloch a trópusi medicina kiváló képviselője volt, a malária-kutatás egyik úttörője. Nevéhez fűződik a „malária" elnevezés is (1827). A cikk szerzője közli MacCulloch portréját is (olajfestmény). A kórházak történetéhez járul hozzá néhány értékes adattal Michael Horsburgh: Issues in the Government Subsidy of Hospitals in New South Wales (166— 181 pp.) c. cikke. Itt is, mint Európa más területein a kórházak mint jótékonysági intézmények indultak s alig különböztek a szegény-, illetve bolondokházától. A szerző szerint a kérdés még ma sincs megoldva, mert bár különböző szubvenciókkal a kormány a kórházak fejlődését elősegíti, de ezek elsősorban nem a szegények részére vannak. A 2. számban még néhány rövid lélegzetű cikket találhatunk, Paul Cassar az 1782-ből való máltai egészségügyi rendelettel foglalkozik (An EighteenthCentury Bill of Health of the Order of St. John from Malta. 182—186 pp.), Brian Bracegirdle pedig Joseph Jackson Lister (1786—1869), a „nagy" Lister édesapjának amatőr kutatásaival ismertet meg minket. J. J. Lister borkereskedő volt, aki üres óráit mikroszkopizálással töltötte, s számos eredményt ért el a histológia terén. Eredeti mikroszkópja (melynek képét is közlik) jelenleg a Wellcome Institute tulajdonában van. A cikkek sorát R. Pankhurst írása zárja, amely az influenza etiópiai történetével foglalkozik. ( A Historical Note on Influenza in Ethiopia. 195—200 pp.) Vol. 21. No. 3. Négy nagyobb terjedelmű tanulmányt, három rövidebb cikket tartalmaz a 3. szám. /. M. Lőnie figyelme az antik orvostudomány felé fordul. A Structural Pattern in Greek Dietetics and the Early History of Greek Medicine (235—260 pp.) c. cikkében eredeti szövegek elemzésével és értelmezésével bizonyítja a dietetika ősi eredetét, melynek létezése és funkciói — elsősorban a traumatológikus esetekben — már a hippokratészi szövegekben is nyilvánvalóan kimutathatók. Sidney Ochs William Cumberland Cruikshank (1745—1800) munkássága-
