Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Zehn Jahre Institut für Geschichte der Pharmazie der Philipps- Universität Marburg/Lahn, 1965—1975 - Stoll, C.: Der Apotheker in der deutschen Stadt des Mittelalters (Kapronczay Katalin )

Zehn Jahre Institut für Geschichte der Pharmazie der Philipps- Universität Marburg) Lahn, 1965—1975. A marburgi Phillips-Universität gyógyszerészettörténeti intézetének története Rudolf Schmitz nevével kapcsolódik össze. Bár az intézet alapítási éve hivatalosan 1965,, az előadások fakultatív szeminárium formájában már 1957-ben elkezdődtek. A növekvő érdeklődés adta az indítást, hogy önálló gyógyszerészettörténeti tanszéket állítsanak fel. Az 1965. november 6-án tartott ünnepi előadással kezdte meg hivatalosan működését Németország első egyetemi tanszékként létrehozott gyógyszerészettörténeti intézete. 1969-ben költöztek abba az épületbe, amely ma is otthont ad az intézetnek. Technikailag tökéletesen biztosítottak az oktató és kutató munka feltételei, hasonlóan példásan szervezett a tudományos tevékenység is. Az előadások témája kiterjed a. gyógyszerészettörténet egészére, feltárja az egyéb tudományokkal való kapcsolatát. A kötelező tananyag mellett további ismeretekkel gazdagítják a hallgatókat a vendégelőadók, valamint a kétévenként megszervezett külföldi tanulmányutak. A következetesség a kiadott disszertáció-témákon is megmutatkozik. Az eddig megírt dolgozatok a gyógyszerészet történetének valamennyi ágát feldolgozzák. A disszertációk egy része az egyetem saját kiadású „Quellen und Studien zur Geschichte der Pharmazie" c. sorozatában jelenik meg, a többit pedig fotomechanikai módszerrel sokszorosítják. A következőkben a négy legjellemzőbb témakörből (gyógyszerész-szociológia, életműelemzés, egyetemtörténet, szövegkiadások) ismertetünk egy-egy munkát. /. Stoll, Clemens: Der Apotheker in der deutschen Stadt des Mittelalters. Seine berufliche und gesellschaftliche Stellung — Inaugural-Dissertation zur Erlangung der Doktorwürde des Fachbereiches für Pharmazie und Lebensmittelchemie der PhilippsUniversität Marburg/Lahn. Marburg/Lahn, 1975. 268 +[2] p. A dolgozat feladata, hogy bemutassa a gyógyszerész szerepét és helyzetét a középkori német város társadalmában. Mindenekelőtt átfogó történeti képet kapunk a német városok kialakulásáról, az alapvető várostípusok közötti szervezeti, jogi és gazdasági különbségekről. A disszertáció jelentős fejezeteket szentel a céhrendszerek kialakulásának, mivel ezek fontos szerepet játszottak a városok életében. A városok független önkormányzati jogaiért folytatott küzdelmekben komoly lépéseket tettek a kereskedő és kézműves céhek. A városi tanács patríciusai és a céhek közötti együttműködést törvények határozták meg. A XIII. században a gyógyszerkereskedelem a jómódú patrícius nagykereskedők kezében összpontosult. Ők irányították a városi kiskereskedők és a fűszerkereskedők munkáját. Törvényes jogaik alapján — a patrícius városokban — fennhatóságuk alá tartozott a gyógyszerészek kinevezése is. A patikus, miután képzettségét bebizonyította, esküvel városi alkalmazottá vált, mint a városi orvos, és díjazásban részesült. Társadalmi rangja szerint a lakosság felső rétegébe került. A patrícius-céhes irányítású városokban minden iparosnak és kereskedőnek be kellett valamelyik céhbe lépni. A gyógyszerészek a kereskedő-céh tagjai voltak. Bár a céh alapszabályai megakadályozták, hogy elkülönüljenek a többi kereskedőtől, különböző tiszteletbeli hivatalok vállalásával a város vezető méltóságai közé tudtak emelkedni. A gyógyszerészeti tör-