Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bosnyák Sándor: A nevetlen ujj

A magyar népi műveltség, elsősorban a hiedelmek s a mesék arról tanúskodnak, hogy őseink világképében az asztrológikus elemek meghatározó szerepet játszottak. Berze Nagy mesekatalógusában félszáznál több mesénkről állítja, hogy asztrológikus elemeket tartalmaz. A legismertebb ezek közül a 779. IX. típusú mese, amelyben Jézus csak akkor engedi megszületni a gyermeket, amikor a csillagok állása kedvező sorsot ígér. A hét napjaihoz fűződő hiedelmek is asztrológikus elemeket őriztek meg: a hímnemű bolygókkal analógiás kapcsolatban álló napok szerencsések, a nőnemű bolygókkal kapcsolatban állók szerencsétlenek.

31 A nevetlen ujjhoz fűződő képzetek is asztrológikus jellegűek, s népi világképünk legmélyebb rétegébe tartoznak. A nevetlen ujj: a szív és a Nap ujja. A gyógyító ember a szív és a Nap erejével gyógyít, s a táltos a szív és a Nap erejével kényszeríti az alvilág erőit is meghátrálásra.* Summary In Hungarian folk mythology the fourth finger of hand is called ,,no-name-finger*'. Its magic power mainly consists in healing. Various skin diseases, such as boils or pimples are cured by being circled or crossed with it. The no-name-finger has a role in love spells, too. Its magic power, its place in mythology is best shown by the beliefs that the devil-like figure of the underworld, the goblin could be stopped if the no-name-fingers get joined in a chain form. Berze Nagy: Magyar mesetípusok. II. Pécs, 1957, 345—346. 6 változat; Berze Nagy: Égigérő fa. Pécs, 1958. Uo. Dömötör Sándor bevezetése, 24—25. Figyelemre méltó, amit Marco Polo a honfoglaló magyarokhoz hasonló társadalmi szervezetben élő s műveltségű tatárokról ír: „körülbelül ötezer keresztény, szaracén és kathaji csillagjós és jövendőmondó van". Marco Polo utazásai. Bp. 1963, 193. Asztrológiai vonatkozású adatok más helyen is találhatók Marco Polo könyvében, pl, 157, 189. A nevetlen ujjra vonatkozó irodalom: Szinnyei József : Magyar tájszótár. I. Bp. 1897, 1522. Czuczor Gergely—Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. IV. Pest. 1867, 834.; Kiss Géza: Ormánsági szótár. Bp. 1952, 394.; Bálint Sándor: Szegedi szótár. II. Bp. 1957, 199.; Csűry Bálint: Szamosháti szótár. II. Bp. 1936, 158—159. A magyar nyelv értelmező szótára. V. Bp. 1961, 203. (irodalmi példákkal) Szent Izidor szövegét —- Migne, Patrologiae cursus complétas; series latina. LXXXII. k. 701 col. alapján idéztem. A nevetlen hét, a nevetlen vasárnap (Bálint Sándor, i. m. 199.) s az Ugocsa megyei Nevetlenfalu (Czuczor-Fogarasi, i. m. 834.) elnevezésekkel más alkalommal foglalkozom. Az érdekes dolgozat megkísérli egyetlen képbe összefogni a népi hiedelemvilág nyomait (utalva a keleti, illetve a rokonnépek hiedelemvilágában meglevő párhuzamokra) és a nevetlen ujjra vonatkozó asztrológiai, chiromanciai tanításokat. Egyik bírálója azonban joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy e kettőnek összekapcsolása hiányos, nem kellőképpen alátámasztott. „Egyetlen érvet vagy bizonyítékot nem találunk... arra, hogy a kultúrának ezek az elemei (ti. az asztrológiai és chiromanciai ismeretek) a honfoglaló, középkori, ill. későbbi magyarságnál meglettek volna. A szerző a «nevetlen ujj»-at «ősi elnevezésinek mondja, de Írásából nem derül ki, hogy mikor, hol jegyezték fel először, majd ezt követően e szót." Miután e kérdésekre jelen ismereteink szerint egyértelmű válasz nem adható, a dolgozatot figyelemre méltó hipotézisként közöljük. Véleményünk szerint a szív és a gyűrűs ujj közötti analógiás kapcsolat megvilágításán? a laboratóriumi orvosi gyakorlat, az anatómiai és élettani ismereteken alapuló belgyógyászati tanítás bekapcsolása ugyancsak átfogóbb bizonyítást igényel. Mindezek alapján az érdekes dolgozatot mint vitára késztető, vitaindító írást közöljük. (A szerk.)