Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Takáts László—Szemkeő Endre—Vámos László: Magyarországi tábori kórház szervezési és működési elve 1692-ben
HADTÁPELLÁTÁSI KÉRDÉSEK Egy betegnek naponta fél font hús (kb. 23—25 dkg), 1/3 pint bor (0,47 1) és fél katonakenyér (Commiss-brot) járt. Egy katonakenyér, a 16. század végi profuntmesteri utasítás szerint, 1.3 kg 2 '. Ezt hat részre (portio) kellett vágni és minden étkezéshez egy-egy ilyen adagot kapott a beteg. Az étkezési rend szerint reggel levest, 11 óra tájban levest, az elkészített napi húsadagot és a bor felét, délután 5 órakor újból levest és a boradag másik felét szolgáltatták ki. Az 1597. évi francia tábori kórházban már határozott diétás előírások voltak. Ott az étkezést a gondnok nővér, a szakács és az élelmezési hadbiztos állította össze. A súlyos betegek (plus malades) erőlevest, csirke- és galambhúst kaptak. Dubourg-nál mindössze annyi említés történik, hogy a rizs és a tej a súlyos betegnek nagyon jó tápláléka, valóságos orvosság (. . . natürliche Nahrung und göttliche Arztney...). A főzést 3 szakács végezte, akik mellett kisegítő asszonyok voltak. A szabályzat 8 asszonyt ír elő, akik azonban a mosást is ellátták. Az élelem utánpótlásáról a hadsereg- hadbiztosság gondoskodott. Az igazgató kötelessége volt, hogy valahol a parton, megbízható helyen, 2—3 napi élelemtartalékot tároltasson. Az élelemraktár őriztetése a hadbiztosság hatáskörébe tartozott. A rendszeresített 3—3000 szalmazsák, takaró és fejvánkos azt jelenti, hogy maximálisan 3 ezer beteget lehetett elhelyezni a kórházban. Minden betegnek külön fekhelye volt. Lepedőből ágyanként 1—1 párat számítottak, de ezer pár tartalékot is képeztek, váltás céljából. A betegek részére 6 ezer db. női szabású kórházi ing szolgált (... auf weibsbildeter Arth. . . ), tehát teljes megterhelés esetére is egy váltás. A mosatást saját erőből oldották meg az élelmezésnél már említett 8 konyhai kisegítő nő útján. A betegek elhelyezésére, a hajókon kívül, 3 fabarakk és 6 nagy sátor szolgált. A tisztek részére külön 4 kis sátor volt. Fűtésről és világításról nincs említés. Négy ismertetett tábori kórház főbb szervezési adatait táblázatban mutatjuk be. * Nincsenek megbízható adataink arról, hogy a Dubourg-e\v szerinti táborikórházszervezés mennyiben valósult meg. Kirchenberger szerint a 18. század eleji, további török háborúkban többször használtak hajókat, elsősorban a betegek és sebesültek szállítására. Kórházszerű felszereltségükről azonban nem tesz említést 28 . Az első hazai tábori kórházról szóló lelet értékét azzal is szeretnénk aláhúzni, hogy a 150 éves török hódoltság és egyéb háborús dúlások miatt régi levéltári anyagaink nagy része megsemmisült. A közel háromszáz éves levéltári okmány, már csupán emiatt is, megbecsülést érdemel. 27 Bogdán 1.: Gabonamalmaink a 16 — 17. században. — Agrártört. Szle. 1967. IX. 3—4, sz. 312—313. p. 28 Kirchenberger, S.: Geschichte. .. i. m. 166. p.
