Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Pettyéni Borbély Márton kéziratos orvosló könyve, 1683—1701
készítményt. Gyakran egészítik ki e könyveket különböző fejezetek (például az érvágásról), sok esetben a recepteket hasznos házi tanácsok követik. Pettyéni Borbély Márton könyve elsősorban nem eltérő tartalmával, felépítésével, hanem kimagasló színvonalával és rendkívül gazdag ismeretanyagával válik ki az orvosságos könyvek fentebb vázolt, nagyjából homogén csoportjából. A szerző maga a latin nyelvben is jártas, tanult borbély volt, így a receptkönyv hü tükre a kor színvonalas gyógyító gyakorlatának. De Pettyéni kézirata nem csupán orvosságos könyv, hanem különböző részekre tagolódva, megtalálható benne a hasznos tanácsok gyűjteménye, az úgynevezett házi mindentudó is, amelyben a valóban hasznos tanácsok (pl. féregirtásról stb.) keverednek különféle babonákkal, alkimista eredetű „secretumokkal". Ugyanakkor tudományos értekezésnek is beillő gyógyszerészeti, sebészeti fejtegetéseket is tartalmaz (pl. az antimóniumról, a sebkezelés reguláiról stb.). A szerző személyére, a megírás és a pápai céhbe való belépés körülményeire vonatkozó bejegyzések pedig kiemelkedő művelődéstörténeti dokumentummá avatták e kis könyvet. A KÉZIRAT FORMAI ISMERTETÉSE Jelenlegi állapotában a kézirat 288 levélből (576 oldalból) áll. Ebből 33 levél számozatlan, az eredeti számozás pedig kétszer indul: 1—406, 1—143. oldalak. Feltételezhetően két önálló, egymástól független kézirat későbbi egybekötéséről van szó. 10 Ezt a feltevést támasztja alá a két rész egymástól eltérő tartalma és színvonala is. A számozatlan levelek a kézirat elején, a két rész között és a könyv legvégén találhatók — eredetileg üresen hagyott elő- és utólevelek, amelyekre idővel részint a szerző, részint későbbi tulajdonosok különböző feljegyzéseket írtak. Tehát a kézirat az alábbi részekből tevődik össze: 38 számozatlan oldal 406 számozott oldal 17 számozatlan oldal 143 számozott oldal 12 számozatlan oldal Összesen: 616 oldal ebből azonban hiányzik (elveszett) 14 levél, azaz 28 oldal, 12 oldal pedig számtévesztés miatt kimaradt. Az I. rész tartalmazza a kézirat törzsét, az orvosságos könyvet és a személyes, céhes vonatkozású bejegyzéseket. Ez utóbbiakat a számozatlan oldalakon. Mind az orvosságos könyv, mind ezek a bejegyzések több részből állnak. Az első négy levél olyan rongált állapotban van, hogy a rajtuk levő feljegyzések csak töredékesen olvas10 Ezt a véleményt vallja Bothár Dániel is, a kézirat első s eddig tulajdonképpen egyetlen ismertetője. Bothár Dániel: Magyar orvosi kézirat, 1683. Magyar Nyelvőr 1911, 104—114. I. rész: [I. rész: j