Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Revue d'Histoire de la Pharmazie, 1974. (Miklóssy Lajos)

Többek közt Carl Ludwig és Claude Bernard értek el kimagasló s máig is érvényes eredményeket az orvostudomány e területén. A mirigyek működésének problémája azonban még ma sem teljesen megoldott. A novemberi számban Saul Jarcho: The Legacy of British Medicine to American Medicine 1800—1850. (pp. 737— —744.) c. cikkében az angol orvostudomány hatását vizsgálja az amerikai orvostudományban. Megállapítja, hogy kezdetben a hatás szinte mindenoldalú volt, később azonban az amerikai orvostudomány nagy mértékben önállósodott. Mégis két területen még ma is kimutatható az egyértelmű angol hatás, s ez a két terület az oktatás és az elmegyógyászat. Az oktatásnál érdekes megjegyezni, hogy Amerikában nem a londoni, hanem az edinburghi szisztéma ültetődött át, s vált elterjedtté (pennsylvaniai telepesek). Szlatky Mária REVUE D'HISTOIRE DE LA PHARMACIE — 1974. 62. év f. 220. sz. Le congrès international d'histoire de la pharmacie de Paris, 24—29 septembre 1973. A kötet nagy része az 1973 szept. 24—29 között Párizsban megtartott Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Kongresszusról szóló beszámolót tartalmazza. (5—34 old.) — A Gyógyszerésztörténeti Társaság számos külföldi ország után először rendezte a kongresszust Franciaországban. A kongresszusra 375 részvevő jelentkezett. Magyarország is képviseltette magát. Egy kivételével valamennyi ülést a Gyógyszerészeti Karon tartották. A cikk részletesen beszámol a megnyitás lefolyásáról (szept. 24. hétfő). Az első ülés ünnepélyes keretek között kedden d. e. 10 órakor zajlott le. A Gyógyszerésztörténeti Társaság elnökének üdvözlő szavai után Dillmann professzor, a gyógyszerészeti és biológiai tudományok dékánja röviden felvázolta a gyógyszerésziskola történetét a 18. századtól kezdve 1972-ig (8. old.). Ezután a nemzetközi szervezetek elnökei felszólalásaikban elismerőleg nyilatkoztak a Franciaországban folyó gyógyszerésztörténeti kutatások eredményeiről. A felszólalások idejét személyenként 15 percben állapították meg. Az ülés második részében kiosztották a díjakat, érméket. Végül Valette dékán nagy vonalakban vázolta a Gyógyszerésztörténeti Társaság életét az elmúlt 60 év alatt. (24. old.). A Gyógyszerésztörténeti Társaság Világszövetségét 1952-ben alapították. 1953-ban Párizsban tartották az első összejövetelt. Szószerint közli a folyóirat a küldöttek felszólalásait. így G. Valette, a párisi gyógyszerészeti fakultás dékánjának a Gyógyszerésztörténeti Társaság elnökének előadását. Hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom, hogy a most 60. évfordulóját ünneplő Társaság azt a feladatot kapta, hogy megrendezze a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Kongreszszust. Rámutatott, hogy a gyógyszerésztörténet sokoldalú, ma már több tudományágat ölel fel. Megemlíti, hogy a Társaság 1913. febr. 1-én mintegy 20 személy összejöveteléből alakult meg. Ezután közli, hogy dr. Dorveaux 245 közleményt írt vagy jelentetett meg. Ezek közül kiemeli „Patikaedények, történetük, függelékben szótárszerű leírásuk" c. művét (Les pots de la pharmacie: leur historique, suivi d'un dictionnaire de leurs inscriptions). Megjelent 1906ban, újra kiadva 1923-ban. (26. old.) Ismerteti a müvet, valamint az 1924-től megjelent „Párizsi patikusok-fűszerke-