Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

nyíltan ki nem fejezni elismerésünket tudományunk érdekében szerzett érdemei fölött azon férfiúnak, ki élettani intézetünk újjáteremtője és lapunk szorgalmas munkatársa volt, csupán azért, mert nem a mi vérünkből való . . . Markusovszky Lajos" Az 1860. 32. számtól Poor neve lekerült az „Orvosi Hetilap" fejlécéről. Sajnálatos módon a Markusovszky—

Poor vitába bekapcsolódtak a korabeli napilapok is, és ily módon belső szakmai, orvosi ügyek kerültek a lényegében illetéktelen nagyközönség tudomására. Ezt a hibát Poor követte el. Az év végére nyilvánosságra került az a körülmény is, hogy Poor Imre lapalapításra kért és kapott engedélyt a helytartótanácstól. Az „Orvosi Hetilap" szerkesztője tárgyilagos hangnemben üdvözli az új orvosi orgánumot: „ Vegyesek — a magyar orvosi időszaki irodalom, mint olvassuk, egy új orgánummal fog szaporodni. Dr. Poor úr orvosi lap kiadási engedélyéért folyamodott, s azt meg is nyerte. Mi mellőzvén minden tekintetet, tisztán a tényt tartjuk szemünk előtt, mindőn az újdonságot t. ügyfeleink tudomására hozzuk. Az orvosi tudomány oly gazdag. . . hogy nem egy, de tíz lap sem képes azt tökéletesen képviselni. . . ha nemzeti nyelvünk . . . a tanintézeteknél őt megillető jogát visszanyeri, s az orvosi ügyek intézését miénknek fogjuk mondhatni: — úgy reméljük mit egy évvel ezelőtt még nem igen mertünk volna, hogy orvosi tudományunk és tudományos életünk is oly területre tehet szert, mely több közlöny létét is nemcsak hasznossá, de lehetővé is fogja tenni. Óhajtjuk, hogy a lapok számával a tudomány haladása a munkatársak száma s az olvasók részvétele is egyenlépést tartson."'

21 Különben Markusovszky tárgyilagossága odáig terjedt, hogy előfizetési felhívást tett közzé lapjában a „Gyógyászat"-ra. Egyben bejelentették a folyóirat 1861-ben történő megjelenését is.

28 Ebben az időben érdekes történeti írást tett közzé Kátai Gábor: „Történeti tanulmány a magyar egyetemi ügy körül különös tekintettel a magyar orvosi egyetemre és irodalomra a legrégibb időktől máig" címmel.

29 A cikk megemlékezik az „Orvosi Hetilap" elődeiről, az „Orvosi Tár"-ról és Schöpf-Merei lapjáról is. A magyar orvosi irodalom két legjelentősebb alakjának Rácz Sámuelt és Bugát Pált tartja. 1860 végére megküldték az előfizetőknek a beígért „műszó-gyűjtemény" első ívét. A szótár összeállítása valóban kollektív munka volt, ugyanis többen vettek részt a szavak gyűjtésében: Balogh K., Hirschler, Jendrassik, Kátai, Kocsis, Kun T., Lumniczer, Mádi, Maizner, Poor, Stokinger, Tóth I. és Wagner S. Magát a szerkesztést Kocsis Lajos belső munkatárs vállalta el. E korszakban Semmelweis ismét terjedelmes cikk megírására szánta el magát és 27 OH 1860, 41, 810. 28 OH 1860, 42, 834. 29 OH 1860, 9, 13, 21, 29, 30, 33, 35. számok