Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

Hazafiúi bizalommal szólítjuk fel ismételve Magyar- és Erdélyhon minden ajkú orvosait, gyógyszerészeit és természet barátait, hogy a közügy előmozdítására velünk kezet fogjanak, gondunk lévén, hogy a nem magyar cikkek is lefordítva jelenhessenek meg. Kérjük különösen a megyei, a járási és községi orvosokat ; hogy a közegészség tényezőit tanulmányozva, melyek vidékük természeti tulajdonaiból, lakossága sajátságos életmódjából, foglalkozásaiból és művelési minőségéből erednek, bennünket a tapasztalatokról értesíteni szíveskedjenek. Kérjük honbeli mindennemű kórházak orvosait, hogy a gondviselésük alatt levő kórházak állapotáról, a betegség neméről, lefolyásáról és szereléséről minket tudósítsanak ; — a gyakorló orvosokat általán; hogy hivatásuk teljesítéséről a tanulságos eseteket kiszemelvén . . . küldjék be: gyógyszerészeket ; hogy szakukba vágó tárgyak avatott fejtegetése által lapunk ezen rovata becsét emelni szíveskedjenek; végre a természet búvárokat; hogy azt, mi a kór tanra világot áraszthatna választott tudományok részéről, velünk közleni ne terheltessenek. Az orvosi lap csak ily egymásba vágó erők egyesítése által felelhet meg valódilag céljának: csak ezen úton lehet k. a. kartársunk óhajtása szerint „hatalmas, érdekes, kimerítő és olcsó" — hatalmas: a honbeli minden ügyfelek lankadatlan részvétele és közhasznú hatása által; érdekes, tudományos jelessége és közös szellemi életet változatosságánál fogva; kimerítő aként, hogy minden olvasója szükségeit és érdekét benne képviselve szemlélhesse, és olcsó; — aránylag azon élvezethez, melyet mindegyikünknek nyújthatni fog. A legközelebb lefolyt évek végzete megváltoztató hazánk hagyományos életét, s öszszeolvasztá ezt az összes birodalom és egész Európa életével és sorsával. Hazánk jóllétével és polgári haladásának az új kor alapjain, a tudomány, az ipar és művészet művelése ; az egyéniség, s a tisztán emberi erkölcs és érdem kiképzése által — emelkednie, nemzetiségünknek ezen ösvényeken fejlődnie kell. És fejlődni és emelkedni fog !. . . Az orvosi lap nem fogja a hazát jölépíteni, sem tudományos csodát szülni, de ha minden becsületes munka megtermi gyümölcsét, ha a földművelő földét munkálva hasznos szolgálatot tesz a közjónak, — mi is tehetjük azt kötelességünket teljesítve, tudományunkat művelve. Az egyesülési szellem korunk legtermékenyebb eszméje, a sajtó természetes eszköze. Egyesüljünk, hogy tehessünk/" Érdemesnek látszik az előszóban előforduló néhány motívumra külön is felhívni a figyelmet. Például, hogy az „Orvosi Hetilap" az ország „minden ajkú" orvosainak a közlönye kívánt lenni, és ígéretet tettek anyanyelvükön írott cikkeik lefordítására és közlésére. A fővárosi orvosok mellett a vidék, a megyék és kórházak orvosait is maguk köré kívánták tömöríteni, felszólítva őket, hogy sajátos meglátásaikat, jelentéseiket koródáikról tegyék közzé. Feltehetően a hatóságokat az „Orvosi Hetilap" engedélyezésére az a körülmény is ösztönözhette, hogy a kiadott közegészségügyi rendeletek gyorsabban eljussanak az ország minden vidékére. Erre a feladatra a „Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn" már nem látszott megfelelőnek. A legfőbb segítséget az „Orvosi Hetilap" számára a pesti egyetem orvosi karának professzorai és a gyakorló orvosoknak, a kórházak gyógyászainak támogatása jelentette, amint erre a bevezető is utal.