Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)
ADATTÁR - Vida Tivadar: A fiatal Weszprémi István adaléka az alkoholizmus gyógyításának történetéhez
ADATTÁR A FIATAL WESZPRÉMI ISTVÁN ADALÉKA AZ ALKOHOLIZMUS GYÓGYÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ eszprémi kiváló ismerője, Diósadi Elekes György írja a Weszprémi István köny vVV tárát ismertető közleményében 13 , hogy „öt kézirat is maradt Weszprémi István után. 1. Superville Catechismusa 4°; 2. História Universalis, 4° ; 3. Epistolae manuscriptae Summorum Virorum, 4° ; 4. Maclats Gáspár Házi Apothecája, 8° —1628.5. Compendium Universale Históriáé V. I. 4°. Az öt közül egyik sincs meg a kollégium könyvtárában", értsd a debreceni református kollégiuméban. Sőregi Jánost idézve 1 " 0 , megállapítja, hogy „Weszprémi kéziratgyűjteménye szétszóródott". Ilyen előzmények után kellemes meglepetésként ért egy kézirat xerox-másolata, amely a debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában található q 292/6 jelzettel. 10 Címleírása: „Philianus, St. W.: Mulier temulenta Holbergiana methodo. Londini, 1755. Tuach. 6 lev. 17—19 cm. (Kézírásos másolat Weszprémi Istvántól)." Ez a bibliográfiai értékelés azonban nem helyes, mert a címlap téves olvasatán alapul. Ez ui. a következő szövegű: „MVLIER TEMVLENTA Holbergiana methodo féliciter curata Per St. W. Philiatrum. LONDINI Apud loan. Tuach, at the Golden Ball in vico, dicto Strand. An. MDCCLV." (Kiemelés tőlem — V. T.) Míg a Philianum olvasat tényleg a szerzőre utalhatna, úgyhogy St. W. (=Stephanus Weszprémi) ez esetben valóban csak a mű másolójaként jöhetne számításba; a Philiatrus latinosított formája a görög philiatros-nak, ami a. m. az orvostudományt kedvelő, arra törekvő, mai szóval: orvostanhallgató. Ezzel pontosan ráillik Weszprémi helyzetére 1755-ben! így a címlap szerzőként s nem másolóként tünteti fel őt, még hozzá szerzőként kettős értelemben : nemcsak az írásmű, hanem a részeges asszony gyógyulása szerzőjeként is. Legyen szabad ezen formainak is minősíthető érvemet két tárgyival megerősítenem. Az első magától, Weszprémitől való. A Succincta I. kötetében ld említi ezt a művet kiadatlan munkái sorában a 3. helyen, majd hozzáfűzi: említés történik róla az avató értekezésben, a 3. sz. alatt, a 26. oldalon. Nos, az általa megadott helyen az utolsó, la Magyar Könyvszemle, 1942, 305—307. ,b Zoltai Lajos, Déri Múzeum Évkönyve, 1939/40, 245. lc Az átengedésért dr. Riskóné dr. Harkó Violának tartozom köszönettel, aki volt szíves a könyvtári címleírást is közölni velem. ld Weszprémi István, Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. I. köt. Bp. 1960. VIDA TIVADAR
