Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - L. Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról

január 24-én: intézzenek a szülőkhöz serkentő beszédeket „magyar és tót nyelven; valami 300 példányokban megküldessenek kiosztás végett részint a lelki atyák, részint a helységek elöljáróik között"

11 Találunk a levéltári dokumentumokban egy kis statisztikát, 1830-ból. Mennyi a megye lélekszáma, milyen változások várhatók: élve születésekről, halálozásokról, beoltandók számának alakulásáról imigyen vélekedett a megyei főorvos: „... ezen nemes megyének népességét 150 000-re teszem, ... továbbá, hogy statisztikai felvetés szerint esztendőnként minden 30. embernek újon születettnek kell lennie, következik, hogy ezen nemes megyében esztendőnként 5000 gyermeknek kell születnie, s ebben az arányban volna a beoltandóknak is a száma, ha csak az újszülötteket többféle nyavalyák, um. a veres és skarlát himlő, görcsök, gyermeki nehéz nyavalya s éjfélek már első zsengéjekben az oltás előtt el nem ragadná az élők számából. Ha tehát 5000 szülöttekből 1000-ren lennének áldozatai az említett nyavalyáknak, úgy 4000 maradna meg a beoltásra. Ebből a megyebeli 8 orvos közül mindenikre 500 jutna, kiknek beoltását esztendő alatt mindenik elvégezhetné. — Amint hogy 1822-dik esztendőben 5498 gyermekbe oltatott a mentőhimlő, kik közül én magam 1095-öt oltottam be. — Ezt feltevén, minden oltó orvos 1000 bizonyságlevelet fog adni esztendőnként, minthogy a felsőbb rendelés szerint minden oltványnak két bizonyságlevelet kell adni, egyet ti. a gyermek szülőjének, másikat pedig a kösségnek."

18 Visszatérő problémaként említhetjük, hogy a főorvosnak — maga és orvostársai részére — az őket megillető, az oltásért járó bérnek kifizetését ismételten kérnie kellett.^ Érdemes felidézni az orvosi jelentéseket abból a szempontból, mi mindenre kellett az orvosnak figyelnie : — milyen betegségek fordultak elő az adott körzetben, — milyen az általános egészségügyi helyzet stb. A megadott szempontok alapján beküldött jelentések tapasztalatait összegezte a megyei főorvos és eszerint tájékoztatta a vármegyét. Emeljünk ki Bérczy János főorvosi ténykedése idejének kezdetéről (1822) és végéről (1836) egy-egy jelentést és vizsgáljuk meg a fentebb írtak alapján. Hét orvosi kerület volt a megyében. A 7 seborvos közül 1822-ben 3 egyáltalán nem küldte be a jelentését. így az 1822-i összegzés 4 jelentés alapján történt az év első félévéről. A jelentések fontosabb szempontjai: 1. az időjárás, mint a betegségek keletkezésével összefüggő tényező, 2. betegségek (beleértendő a marhanyavalya, veszettség is), 3. a himlőoltásról, 4. a bábák tevékenysége. A beküldött jelentések pontatlanok, hiányosak. A betegségekről el kellett volna mondani azok orvoslási módját, kimenetelét, halandósági arányát, illetve a megbetegedetteket név szerint kellett volna feltüntetni. A vizsgált időszakban csupán egyetlen jelentés tartalmazta a kívánt részletes válaszokat. 17 NmL Nm Kgy 547/1829. szám. !» NmL Nm Kgy 735/1830. szám. 19 NmL Nógrád Vármegye Közgyűlési Jegyzőkönyve 78/1830, 325/1830., 279/1831., 406/1834. számú bejegyzése