Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - Bugyi Balázs: Az első hazai, orvosi műszerről írott értekezésről

a nagymértékű édesség — dulcsásza — élvezetet és mindenek előtt a rossz kormányzási és igazgatási rendszert veszi fel Wolff. Ismerteti a moldvaiak között saját gyakorlata alapján tapasztalt betegségeket megkülönböztetve azok egyes főcsoportjait, így a) a sporadikus betegségek között írja le a gutaütést — apoplexia —, a vízkórt, a székrekedést, a köszvényt és podagrát. Gyakorinak írja le a hasmenéssel járó megbetegedéseket és a vérhast, amelyek létrejöttében a túl zsíros ételeket és a nyers gyümölcsöket szerepelteti. Megállapítja, hogy a moldvaiak körében a szabálytalan és komplikált — természetellenes — szülés igen ritka. A farfekvéses szülést ritkaságnak tekinti. Gyermekágyi lázzal és az újszülöttek betegségeivel is alig lehet találkozni Wolff szerint. b) Csoportos — epidemiás — betegségekként a forró, a rothadásos, az ideg- és epeláznak leírásával találkozni. Az orbánc nem ritka. Rheumatismus Moldvában gyakori megbetegedés. c) Ragályos betegségek körében tárgyalja a himlőt és szól a himlőellenes vaccinának moldvai, akkor már rendszeres alkalmazásáról. A hercegség Fröhlich dr. személyében külön himlőoltó orvost is alkalmazott. A himlő elleni védekezésként elterjedt babona: az újszülöttek besózása, teljesen eredménytelennek bizonyult Wolff tapasztalatai szerint. Tüdőgyulladás — pneumonia, peripneumonia — meghűlésen alapuló betegség, amelynek gyógyításában a venasectio és a kámfor adása bizonyult hasznosnak. d) Az endemiás betegségek között elsőként a magyar lázat, a hagymázt említi, amelyet Wolff minden esetben eredményesen gyógyított. A gastricus láz a palacsinta és a húsételek tömeges mértékű fogyasztásától származik. A tavaszi lázat a Jassy körüli mocsarak levegőjének belégzése okozza. Wolff orvosi praxisa alapján szinte taxatíve felsorolja az általa Moldvában észlelt és kezelt betegségeket, így a rheumatismust, a tüdőhurutot és pleuresiát, az aranyeres megbetegedést, az epilepsiát, a sérvet, a rachitist, a scrophulát, a nők fehér folyását. Gyakorinak találja a gyermekek sorvadását, amely részben a bélférgek tömeges előfordulásával függ össze. A bőrkiütések gyakoriak. De nem ritka a képzelt betegség — a hypochondria — sem. Nemi betegségek gyakoriak. Preservatumokat ajánl, de ezt meggondolandónak is tartja, mert a preservatumot használók körében a sexualis excessusok gyakoriak. Figyelmeztet arra, hogy a bábák között nem ritka a nemi betegség és könnyen lehetséges, hogy a szülést levezető bába révén fertőződik luesszel az anya és az újszülött egyaránt. Végül szól a rühességről, a ritkán előforduló veszettségről és a Törökországból kiinduló súlyos pestisjárványokról. A fejezetet Wolff a moldvai hercegség orvosi ellátottságának leírásával fejezi be. A török hódoltsági hercegségben a görög orvosok állanak bizalmi helyzetben. Ezek tudatlanok, de óriási vagyonra tesznek szert rendszerint. Az európai képzettségű orvosok száma kicsiny és ők sincsenek kellően megbecsülve. Jassyban három gyógyszertár működik, amelyek egyike egy pálinkafőző tulajdonában van és a szeszes italok túlzott kiszolgáltatása a betegek gyógyítását aligha szolgálja. A Jassyban létesített negyvenágyas, kis kórház aligha elegendő a betegek ellátására. A könyv második része Moldva történetét ismerteti. A nagyon érdekes, hasznos