Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Közegészségügyi viszonyok Pesten az 1866. évi kolerajárvány idején

A járvány lefolyása a városban gyors volt. Aug. 28-ig 116 lakos betegedett meg, ezeknek több mint fele meghalt. A későbbiek során fokozatosan csökkent a halottak száma. November elején 16 megbetegedés közül csak 1, illetve 11-ből csak 2 végződött halállal. Mint a heti jelentésekből kiderül, a betegek száma a járvány közepén, okt. 3 —okt. 10 között volt a legnagyobb, amikor egyetlen hét alatt 736 ember betegedett meg. November 19-én már egyetlen kolerás sem volt a városban.

32 A periódus Kezdeten volt Növekedés összesen Meggyógyult Meghalt Maradt 1866. aug. 28-ig 116 10 61 45 aug. 28—szept. 5. 45 310 355 129 123 103 szept. 5-13. 103 416 519 225 213 81 13—19. 81 616 697 274 307 116 19-26. 116 652 768 334 294 140 26-okt. 3. 140 590 730 263 323 144 okt. 3-10. 144 736 880 320 367 193 10-17. 193 349 542 256 177 109 17-24. 109 155 264 135 69 60 24-31. 60 102 162 74 37 51 okt. 31—nov. 7. 51 27 78 37 17 24 nov. 7-14. 24 4 28 16 1 1 1 14-19. 11 2 13 11 2 — • 1 2084 1991 A járvány nem egyenlően sújtotta az egyes városrészeket. A halottak statisztikai megoszlása a következő volt : Belváros 50 fő, a lakosság 0,21 %-a Lipótváros 61 fő, a lakosság 0,30 %-a Terézváros 410 fő, a lakosság 0,72 %-a Józsefváros 447 fő, a lakosság 1,72 %-a Ferencváros 315 fő, a lakosság 2,62 %-a Rókus-kórház 643 fő Gyermekkórház 1 fő Kereskedelmi kórház 1 fő Zsidó-kórház 17 fő ? 47 fő 1991 A járvány idején mindvégig egészséges maradt a Belváros és Lipótváros, ahol a jómódú lakosság élt, és a tágas lakásokban normális egészségügyi viszonyokat lehetett teremteni. Az első hetekben a Terézvárosban, majd a Józsefvárosban volt nagy a járvány, azután itt felengedett. Terézvárosban az Aradi utca volt a legveszélyesebb, 32 Uo. VII. 586/1866. 1866. nov. 19. (mellékelve a heti jelentések); Tommy, 1868. 147—155.