Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - M. Varga Mária: Zsoldos János (1767—1832) élete és munkássága

rendszabásokból, melyekhez részletes, a kor tudományos ismereteinek megfelelő magyarázatot fűz. Az első könyv első szakasz első részében a tisztaságról, ruháról, lakásról olyan megállapításokat tesz, melyek ma is helytállók. Öltözködésben az egészséges, tiszta ruházkodást, lakásban a tiszta, száraz, szellőztethető, déli fekvésű, emelt szintű, három szobás lakást tartja ideálisnak. Egy-egy szabály magyarázatába gyakran fűz bölcs tanításokat. Például: a ruházkodásra annyit költsünk, amennyit megbír az erszényünk ! A tisztaság a fontos — és nem a flanc ! A második rész az élelemmel, táplálkozással foglalkozik. Nagyon alaposan, részletesen, az egészséges-beteg ember, kövér-sovány, felnőtt-gyerek, illetve a táplálék fajtája szerint, mindenre kiterjedő figyelemmel dolgozza ki a helyes táplálkozás szabályait. A harmadik rész az italról szól. Figyelemre méltó, amit a vízről mond. Ivásra csak tiszta vizet használjunk ! Szól a különböző vízfajtákról (eső-, tó-, tenger-, lágy-, keményvíz) és a vízjavítási, tisztítási módszerekről (forralás, szűrés, abszorbeálás). A szeszes italok, élvezeti cikkek (tea, kávé, kakaó) fogyasztásának megítélésénél ma is helytálló a véleménye. A negyediktől a nyolcadik részig terjedően a levegőről, a test iirüléseiröl, mozgásról, az alvásról és az indulatokról ír. A kilencedik rész a nyavalyáktól mentő eszközökről szól. A legnagyobb „mentő eszköz" a rendes és mérsékletes élés. Különösen sokat foglalkozik a „ragadós nyavalyája" betegségekkel, az ellenük való védekezéssel. Nem érdektelen ezekről részletesebben szólni, hiszen a múlt században még a himlő, a kolera a legnagyobb veszedelmek közé tartoztak. Különösen részletesen, figyelemre méltóan szól a himlőoltásról. „Ä Pestises himlő ellen talált mentő tehén himlővel minden ember beoltassa gyermekét." „Még eddig úgy tapasztaltatott, hogy a' kibe a' tehén himlő iól beoltatott, tsak annyi himlőt kaptak, amennyi beléjek oltatott, és a' pestises himlő azokra nem ragadott." Fontos dolog volt még a múlt század elején Magyarországon a himlőoltás népszerűsítése. Figyelemre méltóak azok a sorok is, melyekben a himlőoltás módjáról szól Zsoldos János. „Különösen arra kell vigyázni, hogy a

1 tehénhimlő vagy egyenesen tehénből vagy pedig egészséges tehénhimlős gyermekből vetetődjön, ne hogy a' himlővel együtt nyavalyák is oltassanak az ártatlan gyermekbe." Az első könyv második szakasza „.. . az egészségeseknek korok és állapotjokhoz képest való magok tartások"-ról szól. A továbbiakban az egyes „foglalkozási ártalmakra", s ezek elkerülésének módjára hívja fel a figyelmet. Bemutatja az orvos és a bába helyes magatartását: „A' SebOrvos különösen arra vigyázzon, hogy sebes kézzel valamely rothadt, vagy ragadvány sebhez ne nyúljon; máskoris mind maga megmosdjon, mind Borbély eszközeit megtisztítsa. Sértve levő testünkbe egyenesen szívat tátik be a' méreg. A' Seb-Orvos mind maga, mind eszközei által elragaszthatja a' nyavalyát, ha ki nem tisztítja mind magát, mind eszközeit. Hányszor nem történtek a' fetskendezés miatt való veszedelmes torokgyékok, kankók, 's végbél nyavalyák. A' Bába magát tisztán tartsa, sebes kézzel szülőhöz ne nyúljon. Minden szülés után etzettel, azután szappannal kezeit lemossa, ha pedig ragadvány nyavalályú a' Szülő, friss olajjal, vajjal vagy zsírral kenje-meg kezeit a' szülés előtt, a' szülés után pedig hamus lúgos, végre pedig szappanos vízzel