Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

SZEMLE Könyvekről - Snorrason, E.: C. G. Kratzenstein professor physices experimentális Petropol. et Havn. and his studies on electricity during the eighteenth century (Vida Tivadar) - Sorsby, A. (ed.): Tenements of clay (Honti József)

Snorrason, Egill: C. G. Kratzenstein professor physices experimentális Petropol. et Havn. and his Studies on Electricity during the eighteenth century. Kobenhavn, Odense University Press, 1974. 206 p., 51 111. Az orvosdoktor szerző 1974. március 28-án védte meg e bölcsészdoktori disszertációját a koppenhágai egyetem természettudományi karán. Akiről írta, Christian Gottlieb Kratzenstein 1723-ban született Wernigerodéban (NDK) mint az ottani iskolamester hatodik gyermeke. Apja a helybeli líceumnak volt 5. tanítója, s így gyermekeit ennek elvégzése után közvetlenül német egyetemekre küldte. így kerül 1742ben Halle egyetemére, s ott beiratkozik az orvosi karra. Egy év múlva megjelenik ott első könyvecskéje: „Beweiss, dass die Seele ihren Körper baue" címmel. 1744-ben megnyeri a Bordeaux-i Akadémia pályadíját „Aufsteigen der Dünste und Dämpfe" c. munkájával. Ennek kiegészítéseként jelent meg értekezése a hold hatásáról az időjárásra (Halle, 1746), amelyben Newton felfedezéseit a nehézkedési erőről a hallei Friedrich Hoffmann és a londoni Richard Mead (Weszprémi szintén ismeri és idézi mindkettőt) közvetítésével alkalmazza az emberi testre. Kratzenstein két doktorátust is szerzett Halléban. Előbb „Theoria electricitatis" c. értekezésével bölcsészdoktori, majd a „Theoria fluxus diabetici eiusque curandi methodus" cíművel orvosdoktori oklevelet. 1748-ban III. Daedalus néven beválasztják tagnak az Academia Leopoldino Caesarea-ba. Ugyanaz évben kap meghívást Szentpétervárra a matematikai és mechanikai tudományok tanszékére. 1753 nyarán letelvén az Akadémiával kötött 5 éves szerződéses viszonya, a Lomonoszovval és másokkal támadt nézeteltérései miatt lemond állásáról, hogy az év őszén már a koppenhágai egyetemen tanítson. Itt megmarad 1795-ben bekövetkezett haláláig. Sokoldalúságára mi sem jellemzőbb, mint az életének és munkásságának ezen időszakával foglalkozó néhány fejezet címe: 1. A fizikus, 2. A vegyész és természettudós, 3. Az orvos és belgyógyász, s végül az 5. e fejezetek sorában, Az újságíró és illusztrátor. A számos kiegészítő jegyzék sorában érdekes újítás egy latin nyelvű „Postscriptum", amelyben 10 tézisben foglalja össze a szerző alapos tanulmányának megállapításait. Vida Tivadar Sorsby, Arnold (ed.): Tenements of clay. Medical biographies of famous people. London, Julian Friedmann Publishers Ltd., 1974. 258 p., 37 111. Az igen érdekes kötet szokatlan tanulmányoknak a gyűjteménye, amelyeket a szerkesztő szakfolyóiratokból válogatott, kettőnek pedig maga a szerzője. A több mint egy tucat esszét tartalmazó könyv szerzője Arnold Sorsby orvosdoktor, a Royal College of Surgeons nyugalmazott kutató professzora, sok más könyv és cikk szerzője is. Mindegyik tanulmány a múlt jól ismert személyiségeinek betegségeiről és kórtörténetéről szól, amelyeket olyan orvosok írtak, akik hosszú ideig tanulmányozták költők, királyok, bibliai alakok, zeneszerzők betegségeit. így olvashatunk Milton vakságáról, Beethoven süketségéről, Napóleon betegségéről és haláláról, Abraham Lincoln Marfan syndromájáról. Teljesség igénye nélkül megemlítünk még néhány feldolgozott kultúrtörténeti óriást: Noé, VIII. Henrik, Shakespeare, Darwin, Swift.