Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században

csűrte-csavarta a végrendeletet meg az adományleveleket, hogy az özvegyet birtokából kiszorítsák. A Perényi vagyon sorsa ezekben az években Magyarországon és Bécsben is szóbeszéd tárgya volt, amihez mindenki tódított valamit. További kiegészítést nyújt az ügyhöz Nicolaus Pistalotius divatos bécsi orvos levele. Perényiné tiszttartójához, Melith Ferenchez írta 1568-ban. A levélből kiderül, hogy az akkor már beteg Országh Ilona fölött konzílium lehetett, és Pistalotius jóváhagyta Vitus doktor addigi gyógykezelését. Csakhogy útban hazafelé Kassán látott egy receptet a magyar doktor kezétől. A legnagyobb baj származott volna belőle, ha — akinek írta — azzal él. Ezek után szükségesnek látja az úrnőt figyelmeztetni — távol álljon tőle kollégájának ócsárlása, ez nem természete —, hogy vigyázzon.

37 Tanulságos adalék ez a levél. A bécsi kolléga először a beteg és a betegség helyszíni ismeretében nyilatkozott és jóvá hagyta Balsaráti addigi gyógykezelését. Később Kassán megállapodva, ahol véletlenül épp a kincstári szakértők tanácskoztak a Perényi vagyon megszerzésén, ő is gondolt egyet. Szükségesnek látta, hogy az özvegy szűkebb környezetében bizalmatlanságot támasszon. Ez a levél kétségtelen bizonyíték arra, hogy akadtak Bécsben olyanok, akik Balsaráti „veszélyes" tudományáról suttogtak. A politikai taktika mellett, az ilyen híresztelés mögött szakmai irigység is állhatott, amely a bécsi orvosok körében hírhedt volt. A már wittenbergi tanulmányaival kapcsolatban említett J. Crato császári orvos éppen ezért hagyta el Bécset. P. A. Matthioli tragédiával végződő hajszája kollégája ellen, a szakirodalomból ismeretes.

38 Szikszai is beszél az életrajzban az irigyek ármánykodásáról, amelyek Balsarátinixk egy időben sok kellemetlenséget okoztak. A csak általános megfogalmazás mögött a fönti, vagy ehhez hasonló eset állhatott.

39 PATRÓNUS NÉLKÜL. 1567- 1570 1567. június 28-án meghalt Perényi Gábor és ezzel Balsaráti patrónus nélkül maradt. Már az előző fejezetben láttuk, hogy miféle kellemetlenségek háramlottak az új helyzetben az- udvari orvosra. Perényi halála véletlenül egybeesett olyan politikai változásokkal, amelyek éppen azt az országrészt érintették, ahol Balsaráti működött. 37 N. Pistalotius Melith Ferencnek. Bécs. 1568. szept. 7. ,,Ego et Dominae gratiosae et Vrae Dom. consulueram ut uterentur opera Domini Doctoris Vitt), sed quum Cassoviam venissem incidi in scripturam quondam suam quae description erat Medicamentiim pro quodani Duo Michaele Szerény qui alias fuit servitor Mag. doni. Gabrielis qui in liospitio decumbebat, et deum testor quod summa pernicies ipsius fuisset si illud medicameiitum accepisset, et quia res istae sunt magni momenti, vitamque diuturnam opto Magnificae dominae admonendam etiam ego Dom. Vram pro me a fidelilate putavj, non profecto studio maledicendi, quod a mea natura est aliéna, sed ne Magnifica domina periculum aliquid incusseret. . ." OL. P 707. Zichy család lt. Missiles. Az itt említett (Kis)serjényi Mihály akit Balsaráti gyógykezelt, amint a levélből is kitűnik Perényi Gábor servitora volt. Apja, bátyja a királyi udvarban [!] voltak tisztviselők. Ő mint végvári vitéz török fogságba esett, és valószínűleg Perényi támogatásával tudta csak magát kiváltani. így került azután függő viszonyba Perényivel. 38 Meyer, E. H. F.: Geschichte der Botanik. 4. Nachdr. Amsterdam, 1965. 375 — 378. :!9 ,, Virtus (amen eximia sicut invidiae improbis stimuli's host/liter impeti semper consvevit; sic praestantissimum etiam virum istum indignissime insectari ausa fuit immerentem : virulentisque morsibus falsissimarum criminationum lacerare nomen clarissimum nefario ausu conata est, atque deformare dignitatem impudentissime." Szikszai E

3