Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században
tartozott, aki a lutheri elvek mellett meg is maradt. 1563-ban tudomására jutott, hogy a birtokain tevékenykedő egyes lelkészek a reformáció svájci ága felé hajolnak. Az ágostai hitvallás tételei helyett az újabb, Béza félét hirdetik, az ostya helyett az istentiszteleten közönséges kovászos kenyeret osztanak és a predestinációnak is egy újabb értelmezését adják híveik elé. Ezek a lelkészek az ő engedélye nélkül részt vettek többek között egy Tarcalon rendezett protestáns zsinaton és újításaikat onnan hozták. Azon lutheri elv alapján, hogy a világi hatalom kötelessége a hit tisztaságának megőrzése, papjait Sátoraljaújhelyre rendelte és ott a legszigorúbb büntetésekkel megfenyegetve, elrendelte, hogy újításaikat vonják vissza. Mivel ezek ezt megtenni vonakodtak, Thuri Pál sajószentpéteri lelkész vezetésével egy bizottságot küldött a wittenbergi és lipcsei akadémiákra, hogy onnan hozzanak a vitatott kérdésekre választ. Visszatérve meghozták az elutasító véleményt, amelyet azután Perényi minden földesúri hatalma alá tartozó lelkészével aláíratott. Nem sokkal ezután híre jött, hogy Thuri Pál ennek ellenére kovászos kenyeret használ a szertartásnál. Perényi magához rendelte a szentpéteri bírót és a magisztrátust. Ezek Thür im vallottak. A dühöngő főúr elhatározta, hogy példát statuál. Ez meg is történt volna, ha két szomszéd nagybirtokos, Bebek György és Mágocsy Gáspár felesége közbe nem vetik magukat a szerencsétlen prédikátor hajszálon függő életéért. Perényi erre Thuri elé három lehetőséget tárt: visszatér az ostya használatához vagy ügyében az öt szabad királyi város lelkészeiből alakult bizottság ítélkezik, végül: ismét elmegy Wittenbergbe és maga próbálja a professzorokkal szemben nézeteit megvédeni. Thuri a hazai bíróságot választotta. Perényi az ülést 1564. augusztus 13-ra tűzte ki terebesi várába. Utóbb erre mégis Füzéren került sor, mert a várúr itt feküdt ágyhoz kötve, súlyos ízületi betegségben. A vádat az államhatalom részéről Paczóth János sárosi alispán képviselte. Kezében volt a királyi rendelet az ariánus ill. szakramentarius újítókkal szemben. A súlyos beteg főúr képviselője „Doctor Johannes" volt, aki csak Balsaráti lehet. Most kellett megmutatnia, hogy a csúz gyógyítása mellett teológiai kérdésekben is járatos. Minket az egész hitvitából elsősorban az ő szereplése érdekel. A többnapos ülés jegyzőkönyve csak kivonatosan maradt fönn, a doktort csak néhány esetben említi. A bírákul kirendelt lelkészek vádjaira Thuri egy helyen a helvét akadémiák tekintélyére hivatkozott. Balsaráti itt helyreigazította, hogy Svájcban csak Baselben van akadémia, az pedig a wittenbergivei egy nézeten van. A zürichi csak particularis iskola, annak tételeire tehát hivatkozni nem lehet. Máskor a wittenbergi teológusok véleményének lekicsinyléséért feddte meg a vádlottat. 72/»//'/ nehezen engedett, pedig az élete forgott kockán. Jóindulatú bírái noszogatták esperesének, Kopácsi Istvánnak (ez volt Balsaráti pártfogója) példájával, aki egyszer hasonló helyzetben már engedett az erőszaknak. Végre is aláírta a visszavonó nyilatkozatot. Kiszabadulva a várbörtönből, adott szava ellenére megszökött Perényi fönnhatósága alól. A jegyzőkönyv ránkmaradt megfogalmazása lutheránus eredetű, de még ebből is kikövetkeztethető a jelenlevők — bizonyára Balsarátié is — Thuri Pál iránti rokonszenve. 21 Szikszói szerint Balsaráti sokat levelezett kortársaival. Hozzáírott levél egy maradt fönn, és azt éppen Thuri Pál írta neki a füzéri tárgyalás után négy évvel. A baráti hangú 24 A vita jegyzőkönyvét közli Sculteti Severin: Hypomneina sive adnionitio. Bártfa, 1599. fol. 26—27. A királyi rendelet a hitújítókkal szemben: ItK 19 (1909) 436.
