Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században

tartozott, aki a lutheri elvek mellett meg is maradt. 1563-ban tudomására jutott, hogy a birtokain tevékenykedő egyes lelkészek a reformáció svájci ága felé hajolnak. Az ágostai hitvallás tételei helyett az újabb, Béza félét hirdetik, az ostya helyett az istentiszteleten közönséges kovászos kenyeret osztanak és a predestinációnak is egy újabb értelmezését adják híveik elé. Ezek a lelkészek az ő engedélye nélkül részt vettek többek között egy Tarcalon rendezett protestáns zsinaton és újításaikat onnan hozták. Azon lutheri elv alapján, hogy a világi hatalom kötelessége a hit tisztaságának megőrzése, papjait Sátoraljaújhelyre rendelte és ott a legszigorúbb büntetésekkel megfenyegetve, elrendelte, hogy újításaikat vonják vissza. Mivel ezek ezt megtenni vonakodtak, Thuri Pál sajószentpéteri lelkész vezetésével egy bizottságot küldött a wittenbergi és lipcsei akadémiákra, hogy onnan hozzanak a vitatott kérdésekre vá­laszt. Visszatérve meghozták az elutasító véleményt, amelyet azután Perényi minden földesúri hatalma alá tartozó lelkészével aláíratott. Nem sokkal ezután híre jött, hogy Thuri Pál ennek ellenére kovászos kenyeret használ a szertartásnál. Perényi magához rendelte a szentpéteri bírót és a magisztrátust. Ezek Thür im vallottak. A dühöngő főúr elhatározta, hogy példát statuál. Ez meg is történt volna, ha két szom­széd nagybirtokos, Bebek György és Mágocsy Gáspár felesége közbe nem vetik ma­gukat a szerencsétlen prédikátor hajszálon függő életéért. Perényi erre Thuri elé három lehetőséget tárt: visszatér az ostya használatához vagy ügyében az öt szabad királyi város lelkészeiből alakult bizottság ítélkezik, végül: ismét elmegy Wittenbergbe és maga próbálja a professzorokkal szemben nézeteit megvédeni. Thuri a hazai bíróságot választotta. Perényi az ülést 1564. augusztus 13-ra tűzte ki terebesi várába. Utóbb erre mégis Füzéren került sor, mert a várúr itt feküdt ágyhoz kötve, súlyos ízületi betegségben. A vádat az államhatalom részéről Paczóth János sárosi alispán képviselte. Kezében volt a királyi rendelet az ariánus ill. szakramentarius újítókkal szemben. A súlyos beteg főúr képviselője „Doctor Johannes" volt, aki csak Balsaráti lehet. Most kellett megmutatnia, hogy a csúz gyógyítása mellett teológiai kérdésekben is járatos. Minket az egész hitvitából elsősorban az ő szereplése érdekel. A többnapos ülés jegyzőkönyve csak kivonatosan maradt fönn, a doktort csak néhány esetben említi. A bírákul kirendelt lelkészek vádjaira Thuri egy helyen a helvét akadémiák tekintélyére hivatkozott. Balsaráti itt helyreigazította, hogy Svájcban csak Baselben van akadémia, az pedig a wittenbergivei egy nézeten van. A zürichi csak particularis iskola, annak tételeire tehát hivatkozni nem lehet. Máskor a wittenbergi teológusok véleményének lekicsinyléséért feddte meg a vádlottat. 72/»//'/ nehezen engedett, pedig az élete forgott kockán. Jóindulatú bírái noszogatták esperesének, Kopácsi Istvánnak (ez volt Balsaráti pártfogója) példájával, aki egyszer hasonló helyzetben már engedett az erőszaknak. Végre is aláírta a visszavonó nyilatkozatot. Kiszabadulva a várbör­tönből, adott szava ellenére megszökött Perényi fönnhatósága alól. A jegyzőkönyv ránkmaradt megfogalmazása lutheránus eredetű, de még ebből is kikövetkeztethető a jelenlevők — bizonyára Balsarátié is — Thuri Pál iránti rokonszenve. 21 Szikszói szerint Balsaráti sokat levelezett kortársaival. Hozzáírott levél egy maradt fönn, és azt éppen Thuri Pál írta neki a füzéri tárgyalás után négy évvel. A baráti hangú 24 A vita jegyzőkönyvét közli Sculteti Severin: Hypomneina sive adnionitio. Bártfa, 1599. fol. 26—27. A királyi rendelet a hitújítókkal szemben: ItK 19 (1909) 436.

Next

/
Oldalképek
Tartalom