Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században
irodalomnak művelői. Nyalábvár, Füzér és Terebes, ahol egykor vár állott, most kőhalom, de a romlandó papír márványnál maradandóbban megőrizte a magyar bibliafordítást, katekizmust olyan bőkezűen támogató család nevét. Nagystílű építkezés és irodalompártolás csak háttér a politikai koncepcióhoz, amely Perényi Pétert családja köréből kortársai fölé emelte. Ez okozta vesztét is. Ferdinánd király a honfitársai között szervezkedő riválist gyanította benne. A bécsújhelyi börtönbe került férfikora delén, negyvenévesen. Még ötven sem volt, amikor atyjafiai, a Batthyány és Thurzó családok kezességére a köszvénytől, csúztól elgyötörve kiszabadult ugyan, de rövidesen meg is halt. Derékba tört egy nagy tervekkel teli életmű és félbenmaradt fiának nevelése is. Az olasz építész, Francesco di Vedano hűségesen folytatta ugyan a család szolgálatában a munkát, csak a korábbi tervekhez képest bizonyára jóval kisebbszerűen. De az ugyancsak itáliai nevelők, az lllicinus testvérek, a fizetetlenség miatt hamar odébb álltak. Közülük Petrus lett volna hivatva a humanista nevelést biztosítani az ifjú Perényi Gábor számára, bátyja pedig a katonai képzést. Perényi Péter halála után sérelmükkel, az elmaradt javadalmazással az egész országot telekürtölték és biztosabb megélhetés után néztek. Perényi Gábor pedig maradt scmidoctus, akit az udvari körök hívogattak is Bécsbe, nyilván inkább az egykor veszélyes apa fiának elpártolásától tartva, hogy ott csiszolódjék. Hatalmas vagyona és némi ingadozás után, Ferdinándhoz való hűsége vitte előre a közéleti pályán: a legnagyobb méltóságokat is elnyerte. A művészettörténeti kutatás máig nem tudja pontosan elhatárolni, hogy Sárospatak újjáépítésében meddig terjed az apa kezdeményezése és hol folytatta a munkát a fiú. Az ugyancsak élete delén meghalt Perényi Gábor felett ugyanaz a Szikszói Fabricius tartotta a gyászbeszédet, akit forrásként követünk Balsaráti életét tárgyalva. De a két oráció között nagy különbség van. Földesurát a szokásos dicsőítő jelzőkkel látja el, de kézzel fogható adatot műveltségéről vagy irodalom-és művészetpártolásáról nemigen tud fölemlíteni. A 16. századból fennmaradt irodalmi emlékeink arról a negatívumról tanúskodnak, hogy nem akadt egyetlen magyar író se, aki valamit is élvezett volna Perényi Gábor hatalmas vagyonából. Könyvét neki senki nem dedikálta, peregrinus diák róla meg nem emlékezett. Huszár Gál a fáradhatatlan reformátor sem az ő oltalmába menekült, pedig tudjuk, hogy bebörtonzésekor eljárt érdekében. Az egyetlen Balsaráti Vitus János az, akiről említettük, hogy Melanchthon közbenjárására anyagi támogatását élvezte külföldi tanulmányai során. Sárospatak, Füzér és Terebes, majd 1564-től Diósgyőr voltak azok a várak, ahol általában tartózkodott. Itt élt környezetében Balsaráti is. A magyar udvari orvos életéről, a várnép között elfoglalt helyéről általában nagyon keveset tudunk. Földesurától, az évi jövedelem mellett, Nagytoronyán házat kapott szántófölddel, kaszálóval és ugyanott hét szőlőbirtokot. 2:i Mindez együtt már valóságos kis vagyonnak számított. Anyagi gondjai nem lehettek. Perényi környezetében egészen más természetű bajokkal kellett megküzdenie. Különleges helyzetét az egyháztörténelemből jól ismert Thuri Pál ügyből ismerhetjük meg. Perényi Gábor, mint apja is, a protestantizmus mérsékelt, lutheri ágának volt híve. Már 1559/60-ban védelmébe vette a Verancsics püspöktől üldözőbe vett Huszár Gál prédikátort. Azon kevés nagybirtokos közé 23 Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez. 1904. 236 — 237.
