Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században
Magyar tanítványával a közös tudományos érdeklődés mellett azonos hitelveik miatt is baráti kapcsolatba kerülhetett. Korábban eretnekség gyanúja miatt Rómában volt bebörtönözve. Csak hathatós pártfogói és kitűnő összeköttetései segítségével sikerült kiszabadulnia. Balsaráti az ő elnökletével összeült kollégium előtt vizsgázott az orvostudományból 1558 augusztusban. Az egyetemi akták megőrizték az ünnepélyes vizsgálat menetét, kezdve a 15 arany kötelező befizetésétől — amelyet nyilván Perényi támogatásával tudott csak letenni — egészen a ceremónia befejezését jelentő orvosdoktori „insignia" átadásáig. Feljegyezték ez esetben azt is, hogy az elnöklő Aldrovandi összeszedve a szavazatokat (igenlő: fehérbab, nemleges: feketebab) a gyűjtőládában csupa fehérbabot talált. 22 Bolognai évei alatt az új alapítású Collegium IlliricumHungaricum tagjává is megválasztották. Majd az intézmény elnöke lett és ennek következtében kapcsolatba került a zágrábi püspökkel. Életrajza szerint gyógyította a püspököt. Ugyancsak e forrásból tudjuk, hogy egy fél éven keresztül mint orvos működött a pápai udvarban is. Ide nyilván Aldrovandi említett kapcsolatai segítették be, de protestáns meggyőződése miatt neki is hamarosan távoznia kellett. Orvosi gyakorlatáról ezek az első adatok. Harminc éves volt már ekkor, tíz évet töltött távol hazájától. A legkitűnőbb egyetemeken megtanult mindent, amit akár mint a tudomány művelője, akár mint gyakorló orvos hasznosíthatott. Holbeinnek van egy sokszor reprodukált metszete, amely az orvostudomány reneszánsz elképzelés szerinti diadalát ábrázolja. A megszemélyesített orvostudomány elválaszthatatlan kísérőivel, az elméleti és gyakorlati tudással vonul diad Jkocsiján. Kocsiját segítőtársai, a gyógyfüveket (melissa, mentha és arthemisia) megszemélyesítő állatok húzzák, letiporva ellenségeit: a pestist, a febrist és a hydropsist, a kor legyőzhetetlennek tartott betegségeit. Ismert vagy ismeretlen allegória, álomkép, de nyilván életcél volt minden pályája kezdetén álló orvosnak akkor is, hogy a hozzáfordulókon tudásával segítsen. Veleszületett képessége, szerzett tudása: a korabeli ismeretanyag egésze, világot járt tapasztalata Balsaráti Vitus Jánosnak bizonyára hasonló diadal utat csillogtatott meg akkor, amikor 1560ban megkapta Perényi Gábor hazahívó üzenetét, Magyarország egyik leggazdagabb reneszánsz főurának udvari orvosi állást kínáló meghívását. PERÉNYI GÁBOR UDVARI ORVOSA 1560-1567 A Percnyiek az ország különböző vidékein elhelyezkedő hatalmas birtokaik, valamint a család egyes tagjainak a közéletben betöltött magas méltóságai következtében, a 15—16. században Magyarország legtekintélyesebb főúri családainak egyike. Perényi Péter mint koronaőr Mohács után nagy politikai manőverezéssel, lévén személyéhez kötve a királykoronázás, birtokait még megnövelte. A török előnyomulás következtében a Dunántúlon is otthonos család teljesen az ország északi felébe szorult. Ahogyan nagy jövedelmet biztosító váraikat az új reneszánsz stílusnak megfelelően erősítették meg és alakították át, úgy találtak udvarukban pártfogókra az irodalom modern irányzatának, a nyomtatásra kerülő magyar nyelvű reformációs 22 Orvosdoktorrá avatásának aktáit közli Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Bp. 1941. 98—100.
