Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Bugyi Balázs: Rohrbacher Kálmán, Annaberg XVI. századbeli főorvosa

Payer munkáját és annak magyar vonatkozásait Franz Koelsch, a német iparegészségügy kimagasló személyisége, történeti művének 132. oldalán tárgyalta. Payer hat receptet ad meg a bányászok foglalkozási betegségeinek gyógyítására. Egy folyadék leírását, amelyet a beteg maga elkészíthet saját részére és öt tablettareceptet, amelyet a gyógyszerész készít el a beteg részére. Magyar vonatkozásban említésre méltó Koelsch alábbi kijelentése: ,,Diese Rezepte gehen zurück auf alte Verordnungen eines slowakischen Bergarztes aus der Zeit 1410 — 1430. In dieser Zeit erschien nämlich in Ungarn ein Schriftstück eines Bergarztes aus dem Bezirk der Slowakei. Hier wurde in einem Rezept gegen Husten empfohlen ein Gemisch von Ingwer, Zimt, Ziegenmilch, Nusskern, Fichtensamen ?, Isop, Salbei, Feige und Honig. Vielleicht auch Tragant. Der letztere war ein Volksheimmittel. Vgl. dazu auch eine entsprechende Anweisung im Antidotarium des Nicolaus Praepositus. Es wurde auch als Latwerg empfohlen gegen Husten. Vermutlich wurde auch das beliebte Hustenmitel des Mittelalters, Eibisch, verordnet, auch empfohlen vom Nicolaus Praepositus

. . . Der zur Extraktion verwendete Wein soll dabei um ein Drittel eingedampft werden. Aehnlich lautet auch die Formel aus dem Rezeptbuch der Herzogin Eleonore Maria Rosalie, ein altmagyarisches Rezept, welches vielfach als Hausmittel und gegen die Bergsucht verwendet wurde."'' Magyar vonatkozásban Agricola műveivel kapcsolatosan is felmerülnek kérdések. A Bermannus-ban Agricola a mű középső részén hét orvos nevét említi: John Clément, Pierre Brissot, Matteo de Corte, Wilhelm Kopp, Jean de Ruelle, Giovanni Manardo és Battista Opizo. Giovanni Manardo 1513—1518 között Magyarországon tevékenykedett. Feltehető, hogy Agricola olaszországi egyetemi tanulmányai során megismerkedett Manardóval, akivel talán annak magyarországi tartózkodása alatt sem szakította meg a kapcsolatát. A cseh-morvaországi és az osztrák bányakapitalistáknak, így a Sturzoknak is a Thurzó, a Perényi és más magyar bányamágnásokkal való kapcsolatai ismeretesek. A Fuggerek nemcsak üzleti, hanem rokoni kapcsolatokban is állottak a magyar bányamágnásokkal. E kapcsolatok, amelyekre egyébként Agricola a „De re metallicá"ban Thurzóra — latinosítva: Thursius — utalással hivatkozik is, magyarázhatja azt az egyébként meglepő tényt, hogy Agricola művében milyen sok megbízható bányaművelési adatot sorol fel a felvidéki bányákra, így Selmecre, Körmöcre, Besztercebányára és Urvölgyre vonatkozóan. IRODALOM G. Agricola: De re metallicá. Angolra fordította, magyarázatokkal ellátta és a bevezető tanulmányt írta H. C. Hoover és L. H. Hoover. Dover Publications, New York, 1950. [Facsimile kiadás]. A Ibi nus Petrus: Annabergische Annales de anno 1492 bis 1539. Kiadta Bönhoff: Mitteilungen des Vereins für Geschichte von Annaberg und Umgebung. Vol. 11. 1908—1910. Annaberg. F. Koelsch: Beiträge zur Geschichte der Arbeitsmedizin. Schriftenreihe der Bayerischen Landesärztekammer. Band 8. München, 1967.