Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
MŰHELYTANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Ötezer év orvosi ruhái
fehér ruhát, lábadon cipőt, kezedben pedig pálca vagy ernyő legyen." x E bölcs tanításban benne rejlik minden alapvető követelmény, amelyre egy orvosnak öltözetében ügyelni kell, s amelyről későbbi századok folyamán oly gyakran megfeledkeztek; az orvos legyen ápolt, tiszta, viselete egyszerű s praktikus legyen, ugyanakkor tiszteletet is kell hogy ébresszen — erre szolgált a cipő, ami az ókorban mindig a méltóság jele, s ezt célozta az ernyő vagy pálca is. Az európai kultúra forrása s máig utolérhetetlen eszménye az ókori görög civilizáció. A görögökön keresztül jutottak el Európába az ókori nagy népek kulturális eredményei, így ruházatuknak egy-egy eleme is. A ,,khitón" szó görög viseletformát jelöl, de a szó maga sémi eredetű, az akkád nyelvben vásznat, ruhadarabot, a héberben pedig tunikát, inget jelent. A szó eredete a viseletforma eredetére utal. A görögök azonban az átvett formákat életszemléletüknek megfelelően gyökeresen átalakították; viseletükben az egyszerűség és egy sajátos szépségigény jutott kifejezésre: az arányos, szép test, a mozgás és a ruházat harmóniája. A görög ruhák alapszíne a fehér, amit nagyritkán bíbor csíkkal díszítettek. A színek hatásfokozó erejét náluk a redőzés gazdag fény-árnyék játéka helyettesítette. Alapöltözékük a fehér lenvászonból készült khitón — két derékmagasságig összevarrt téglalap, amelynek felső széleit vállukon összegombolták, vagy fibulával tűzték össze. Gyakran viselték övvel, amelyre lazán visszahajtott a ruha redőzött anyaga, az ún. kolposzt képezve. Másik jellegzetes ruhadarabja a görög öltözéknek a hümation, ez a másfélszer három méter hosszú, téglalap alakú szövetdarab, amelyet körülcsavartak testükön, s vállukon átvetve, a lelógó anyagfelesleget bal karjukon tartották. A hümation általános viselet volt, durvább, vastagabb anyagból köpenyként hordták a khitón felett. A filozófusok és bölcsek egyetlen ruhadarabként s kizárólagosan hümationt viseltek. A görögöknél az orvosok eleinte mint papok tevékenykedtek a híres Aszklepioszszentélyekben. Később azonban a görög világ által oly nagyrabecsült filozófusokbölcsek köréhez tartoztak s igen nagy tekintélynek örvendtek, mint például Hippokratész. A fennmaradt ábrázolásokon, szobrokon, vázaképeken, sírköveken, az orvosok mindig hümationt viselnek, kivéve operálás közben vagy a katonaorvosokat, akiknek öltözéke a katonákéval egyezett meg. A hümation nagyon alkalmas öltözék volt arra, hogy viselőjének méltóságát, bölcs tekintélyét emelje, de munkavégzésnél zavaró, kényelmetlen lehetett. így nem meglepő, hogy írott feljegyzések, s néhány ábrázolás arról tanúskodnak, hogy operációnál a hümationt levetették s meztelenül végezték a műtétet. 2 A rómaiak öltözékében az etruszk hagyomány ötvöződött egybe a meghódított, mégis hódító görögök viseletével. Kifejlett formájában a római öltözet két fő darabból állott: a tunikából és a tógából. A tunika a görög khitónnak felelt meg, vállait azonban nem fibulákkal tartották össze, hanem ingszerűen összevarrták. A nyakkört szépen ívelték, hímzésekkel, színes pántokkal díszítették. A tunika általános öltözék volt, nők, férfiak, a társadalom minden rétege viselte. Csupán a hosszúság, a szín s az anyagok finomsága jelezte a társadalmi különbségeket. A tóga, a görög hümationhoz hasonlít, avval a különbséggel, hogy nem téglalap formájú, hanem az anyag széleit 1 Szumovski 33. 2 Pl. a berlini Staatliche Museum-ban számos olyan ókori gemmát őriznek, amelyen az operáló orvos meztelen.