Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Antall József — Doleviczényi Péter — Kapronczay Károly: Jan Nepomuk Czermak (1828—1873) a gégetükrözés egyik felfedezője

tanúskodik. .. a tevés és érvényre hozás érdeme Czermaké, s ő kinek mint indítónak a gégetükrészét mai jelentőségét köszönheti."™ A prioritási vitát a nyilvánosság előtt még a párizsi Akadémia sem tudta eldönteni és jutalomdíját megosztva adta mindkettőnek. Ez ismét magasra lobbantotta a vita lángját, de ebben a szakaszban Czermak már nem vett részt. Visszavonultan élt Prágában és a rinoscopia módszertanán dolgozott. ISMÉT PRÁGÁBAN Czermak — európai körútjáról visszatérve — Pesten újból az egyetem nyelvi vitájával foglalkozott. A Habsburg-birodalom átszervezését célzó februári pátens után az Orvosi Hetilap hasábjain (1860. júniusában) 141 orvos- és sebészhallgató levelét tették közzé, amelyben magyar nyelvű tankönyvek kiadása mellett az oktatás anyanyelvűvé való nyilvánítását követelték. A lap szerkesztősége támogatásáról biztosította a levélírókat és a következőket fűzte a levélhez: „.. .A nemzet Európa művelt nemzetei között csak úgy foghat megfelelő feladatának s csak úgy ráhatja le az emberiség iránti tartozását, ha a gondviselés adta adományok hű és erélyes kifejezése által saját nyelvén, saját módján, saját jelleme és egyénisége szerint járul a közös civilizáció nagyszerű eszméje megvalósításához... ."

32 Czermak és a többi nem magyar tanár távozását követelték és ő csak ekkor értette meg, hogy a magyar nyelv végleg bevonult az egyetemi oktatásba és a tudományos életbe, személye és az általa képviselt álláspont a magyaroknál csak gyűlöletet vált ki. Mégis meglepetésnek számított, amikor 1860. július 13-án lemondott állásáról és távozását igen rövid időben szabta meg.

33 A pesti orvosi iskola nagyjai szerették volna, ha Czermak megváltoztatja elhatározását és magántanárként maradt volna Pesten. Sokan úgy gondolták, hogy nem tud elszakadni Pesttől, erősebbek a baráti szálak és a maga teremtette intézetéhez fűződő ragaszkodása. Az orvosi közvélemény egyik része ragaszkodott távozásához, még ha azzal nagytehetségű szakembert veszít is el az egyetem. Balassa, Markusovszky, Korányi és baráti köre védelmére kelt és a szakmai érdeket fontosabbnak tartották, mint a nyelvi kérdést. Véleményüket nyilvánosan is kifejtették, ami éles ellenállást váltott ki Poór Imre, Bugát Pál, Flór Ferenc és mások körében.

31 A generációs ellentétek, az egyetem belső és külső (gyakorlóorvosok) kara közötti ellenségeskedések csak motiválták a két tábor küzdelmét. Czermak személye csupán okot szolgáltatott a két tábor úgyis feszült kapcsolatában, ami a modern és a konzervatív felfogás ellentéte is volt.

35 Czermak a személye körül kirobbant vitában nem vett részt, csak ragaszkodott távozásához. Elutazása előtt az Orvosegyesületnek adományozta értékes pesti szakkönyvtárát,

36 valamint a gégetükrözés modelljét, ami most a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tulajdona.

37 31 Navratill: 19. 32 Orv. Hetil. 1860. jún. 21. 26. sz. 33 Daday: i. m. 34 Antall: i. m. 35 Orv. Hetil. 1860. 29. sz. aug. 15. 579-81. 36 SOL. Orvosegyesület Levéltára. 1860. évi nagygyűlés jegyzőkönyvei. 37 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. Hsz. 66.29.1.