Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Antall József — Doleviczényi Péter — Kapronczay Károly: Jan Nepomuk Czermak (1828—1873) a gégetükrözés egyik felfedezője

Ebben az időben szerkesztette meg különböző alakú és nagyságú tükreit, majd megfigyeléseiről 1858 tavaszán beszámolt a bécsi Orvosegyesületben. A véletlen folytán előadását meghallgatta Czermak és az előadás végén elkérte Türck tükreit, hogy maga is hasonló kísérleteket végezzen.

23 Tekintve, hogy kísérleteit természetes fénynél ritkán tudta végezni, így mesterséges fényforrás alkalmazásával próbálkozott. Olaj lámpa (Argand-lámpa) fényét vetítette a lámpa mögött elhelyezett Reute-féle szemtükörre, amely 4—6°-ban hajlítható. Ez a szemtükör már ismert volt előtte élettani kutatásai során és ezt használta fel a fény vetítésére, miközben a garatba a Türck-féle tükröt helyezte. A lámpa mellé állított közönséges tükörben figyelte meg a kapott képet. Később a Türck-féle tükör helyett négyszögletű, csiszolt fémlapokat használt.

24 Kísérleteit önmagán végezte és ebben nagy könnyebbséget jelentett, hogy garata rendkívül tág volt. A mesterséges fényforrás felhasználását az tette lehetővé, hogy nagy elfoglaltsága miatt kísérleteit csak éjjel tudta végezni. Hamarosan megszerkesztette kísérleteinek modelljét is és ennek bemutatásával számolt be 1858 őszén a pesti Orvosegyesületben eljárásáról. Az előadás sikerét jellemzi, hogy több alkalommal meg kellett ismételni.

25 Először Balassa János figyelt fel Czermak eljárásának gyógyászati jelentőségére és már decemberben közösen végeztek egy gégegyulladásban szenvedő betegen gégemetszést.

26 Néhány nap múlva Czermak ablakos kanulön keresztül megállapította a stenosis okát.

27 A siker és a pesti kollégák biztatására határozta el Czermak európai körútját, amin a gégetükrözést kívánta népszerűsíteni. Mielőtt elutazott volna, eljárásáról közleményt jelentetett meg a Wiener Medizinische Wochenschrift című bécsi folyóiratban,

28 majd ezzel egyidőben az Orvosi Hetilapban is. A közleményben felhívta a figyelmet a gégetükrözés gyógyászati jelentőségére és a kínálkozó lehetőségekre. A hír hallatára Türck 1859. április 9-én előadást tartott a bécsi Orvosegyesületben és a felfedezés egyedüli jogát magának követelte. Az érdeklődés és az európai bemutató hatására Türck egyre hevesebben támadta Czermakot és találmánya elorozásával vádolta. CZERM AK-TÜRCK PRIORITÁSI VITÁJA A prioritási vita lényegéről és a kísérletek alakulásáról maga Czermak számolt be a Der Kehlkopfspiegel című könyvében: „.. .1857/58 telén néhány, a gégetükörrel kapcsolatos fiziológiai kérdéssel foglalkozva rájöttem hogy az esetben, ha a vizsgálatoknál a szemtükröt mint reflektort használom, a mesterséges világítást is eredménnyel 23 Navratill: 17., Irsay: 14., Daday: i. m. 24 Czermak, Johann: Kehlkopfspiegel und seine Verwertlung für Physiologie und Medicin. Leipzig, 1863. 3-15. 25 Györy: i. m. 537. Az észlelt gége- és hangszalag-megbetegedésekről sajátkezű rajzokat is készített. Ezek a maguk nemében a legelsők és tökéletességükkel ma is csodálatot keltenek. Semmelweis Orvostört. Múzeum 67,188.1. 26 Navratill: 18. 27 Wiener Medizinische Wochenschrift. 1858. márc. 27. 28 Adalék a gége vizsgálatához. Laryngoscopia. Orvosi Hetil. 1859. 8, 9, 10, 20. sz.