Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században
Ezek után érthető, hogy a kamara a főkapitányokkal teljes egyetértésben fordult a királyhoz Balsaráti nagytoronyai birtokának adómentessége ügyében. A Perényitö\ kapott ingatlanjószág sorsa ugyanis a patrónus halálával bizonytalanná vált. A Kopácsi család és Szikszai Fabricius Balázs hasonló kérelmeit is pártololag terjesztették fel Bécsbe. Balsaráti adómentességének királyi jóváhagyása négy nappal Országh Ilona halála után, 1569. május 6-án történt. 15 Ez csak úgy lehetséges, hogy a felterjesztést gondos előrelátással még a nagybeteg úrnő életében Bécsbe küldték. Balsaráti népszerű orvos volt és amint láthattuk a világi hatalom támogatását is élvezte. Családját (1560-tól nős, több gyermek apja) kis birtoka jövedelméből gond nélkül eltarthatta. És mégis ez a független magángyakorlattal eltöltött néhány esztendő csak átmenet volt életében. Igaz, Magyarországon e korból egyetlen orvost se ismerünk, aki ha csak ilyen rövid ideig is, de megpróbálkozott volna ezzel az életformával. Csak két évvel korábban, 1567-ben Purkircher Györgyöt (a bevezetőben már volt róla szó) a pozsonyi kamara szerette volna hivatali orvosául kineveztetni. Egészen új, bizonyos mértékben függetlenített értelmiségi pálya nyílt volna itt, ha a tervük megvalósul. A kérést a király a kincstár nehéz helyzetére hivatkozva elutasította. 10 Ha így volt ez az ország nyugati felében, akkor a Tisza-vidék kevésbé polgárosult viszonyai még annyira se nyújthattak lehetőséget arra, hogy valaki a társadalmi kötöttségekből kiszakadva, egészen független úton járjon. A LELKÉSZ-ORVOS. 1571 - 1575. 1571-ben Balsaráti a Sárospatakhoz közel fekvő Olaszliszka lelkésze lett. Az életéről nagyon töredékesen fennmaradt adatokból is láthattuk, hogy benne a teológus és orvos, a wittenbergi indításnak megfelelően mindenkor harmonikus egységben volt. Kora a zsinatok, egymást érő hitviták ideje volt, amikor a magyar társadalom szellemi tevékenységének legjelentősebb részét ezek kötötték le. Akit mindennapos létszükségletén túl is izgatott valami, az teológiai kérdésekben foglalt állást. Többet jelentett ez akkor mint világnézetet, szüntelen szellemi és érzelmi aktivitást. Hogy Balsaráti milyen tevékeny résztvevője volt e szellemi közéletnek, azt a füzéri vita és az 4 "' 1569. máj. 6. Miksa a Szepesi Kamarának. „Quandoquidem nobis honorabilis doctus et fidelis nobis dilectus Johannes Vitus Balsaratius medicináé doctor cum per capitaneos nostros Lazarum de Schwendi et Joannem Rueberum, tum etiam per vestras Hieras plurimum commendatus sit. . . dictus Balsaratius domum quandam in pago Nagh Toronia habitant cum paucis quibusdam terris arabilibus et fenetis, item vineas numero 7 ex donatione quondam Gabrielis Pereny possèdent..." . . .élete végéig használhatja, és mentesíti minden teher alól. Közölte Hidegpataky Antal ld. 23. jegyzet. Perényi halála után az óbudai apácák megpróbálták visszaszerezni ezt a hajdani birtokukat. De a királyi információ-kérő leiratra a Szepesi Kamara az ügyet félretenni javasolta. OL. E. Exp. Cam. Elenchus 1568/11 félév. Erre terjeszthették fel Balsaráti kellőképpen megtámogatott kérvényét a királyhoz. Itt említjük meg, hogy Szikszai szerint Miksa király Balsarátinak nemességet adományozott volna (..nobilitatis arma et insignia decora ultro ipsi obtulit"). Más forrás e közlést nem támogatja, és főleg az előzőkben idézett királyi leirat is csak „fidelis nobis dilectus"-nak titulálja. Várday Miklóshoz intézett levelének zárópcsétjén (gyűrűpecsét) egy álló szárnyas oroszlán látható. 40 Kneifel i. m. 54-55.
