Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

FOLYÓIRATOKBÓL - Gesnerus, 1976. (Friedrich Ildikó)

Ekkehard Pandel a vízfejűség antik el­képzeléseiről ír (Antike Vorstellungen vom Hydrocephalus — 30—47. p.). A víz­fejűség fő ismertető jele, hogy a fej valamely pontján folyadék gyülemlik össze. Aetios és Paulos mindenek előtt onnan származtatják az elnevezést, hogy ez a folyadék a vízre hasonlít, emellett pedig sokszor zavaros, véres. Galenos leírja a vérömleny minőségi összetételét, etiológiai magyarázatot azonban nem ad. A tanulmány sorra veszi a vízfejűséget kiváltó különböző okokat és a vizsgálati módszereket, valamint a terápiai lehető­ségeket. Összehasonlítja az ókori beteg­ségleírást a mai ovostudomány által ismert tünetekkel. Erich Posner a szilikózis történetéről ír, a legrégibb foglalkozási ártalomnak nevezi ( Zur Geschichte der Staublunge — 48—64. p.). Az ókortól kezdve a közép­és újkoron át egészen napjainkig nyomon kísérheti az olvasó e betegség kiváltó okait, orvosi és társadalmi problémáit. A kő, szén, ércbányák, valamint a porce­lán- és azbesztipar egyaránt szedték az áldozatokat. Loris Premuda Albrecht von Haller itáliai kapcsolatairól és műveinek olasz kiadásairól ír (Albrecht von Haller und Padua — 65 — 78. p.). A szerző elemzi Haller, Morgagni és Caldani levelezését, bemutatja, miként újultak meg a tudo­mányok a felvilágosodás hatására. Friedrich Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom