Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
FOLYÓIRATOKBÓL - Clio Medica, 1975. (Németlty Ferenc)
Kitasato-bacillus valószínűleg egyfajta pneumococcus volt. S valóban Kitasato maga is úgy nyilatkozott, hogy baci Húsának tenyésztulajdonságai nagyon hasonlítanak a „diplococcus pneumoniae"-! jellemzőkre. Az ügy úgy kezdődött, hogy a japán kormány 1894-ben Kitasatót két kollégájával (Tanemichi Aoyama és Tohiu Ishigama) Hong Kong-ba küldte az ottani pestisjárvány tanulmányozására. Kitasato nemsokára kijelentette, hogy megtalálta a pestis kórokozóját s közzé is tett erről egy nem egészen egyértelmű leírást a Lancetben (1894, 2, 428-430. p.) Yersin néhány nappal Kitasato után érkezett Hong-Kong-ba és igen hamar sikerült elkülönítenie a pestis valódi kórokozóját az áldozatok bubóiból. Ezt a felfedezést soha senki sem vonta kétségbe. Más volt azonban a helyzet a Kitasato-bacillussal. Kitasato japán kortársai szinte egyhangúan azt vallották, hogy a pestis kórokozója nem a Kitasato-, hanem a Yersin-bacillus. így pl. 1895-ben Aoyama ezt írta: „Kitasato vér-bacillusai nem tekinthetők másnak, mint streptococcusoknak" (Mittheilungen aus der medizinischen Facultät der kaiserlichenjapanischen Universität zu Tokio, 1895, 3, 115-238 p.). Két évvel később Masanori Ogata megerősítette Yersin állításait és elsőként izolálta a Yersin-bacillust patkánybolhákból. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy a YB és a KB „két egészen különböző bacillusfajta" (Zentralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde, Infektionskrankheiten und Hygiene. I. Abt. Medizinisch-hygienische Bakteriologie und tierische Parasitenkunde. Originale, 1897, 21, 769 -772. p.). 1900-ban Tatsusaburo Yabe szintén kimutatta, hogy a YB és a KB gyökeresen különböznek egymástól, habár — amint mondotta — „szinte az egész orvosi világ azonos bacillusnak fogadta el a kettőt" (Archives de Médecine Navale, 1900, 74, 469 — 472.). Yabe személyesen tanulmányozta a KB-kultúrákat Kitasato tokiói laboratóriumában s megállapította, hogy azok pneumococcusok. „Sajnálatos — mondotta —, hogy kiváló mikrobiológusunk ilyen, szinte hihetetlen tévedést követett el." A korabeli japán szakemberek közül pl. Horiuchi, Nakamura, Okada és Yamagiva is tagadták, hogy a KB a pestis kórokozója. Mindezek a japán tudósok természetesen abban a kedvező helyzetben voltak, hogy eredetiben olvashatták Kitasato japán nyelvű közleményeit. A legtöbb nem-japán olvasó Kitasatónak kizárólag arra az első, nem eléggé világos közleményére volt utalva, amely a Lancet 1894-es évfolyamában jelent meg, s figyelmen kívül hagyta későbbi közleményeit. Pedig éppen ezek a későbbi közlemények szolgáltatják a Iegcsattanósabb bizonyítékot amellett, hogy Kitasato óriásit tévedett a pestis kórokozójának megállapításakor. Egy 1897 januárjában megjelent japán nyelvű dolgozatában, amelyből Ogata még ugyanabban az évben részleteket közölt angol fordításban, Kitasato így nyilatkozott : „Dr. Yersin ugyanabban az időben tanulmányozta Hong Kongban a betegséget, mint én. Az általa talált bacillus azonban más, mint az enyém... Yersin ún. pestis-bacillusait természetesen én is fölfedeztem a nyirok mirigyekben és más szövetekben... De nemigen tudok vele egyetérteni abban, hogy ezeket kell a pestis vírusának tekinteni". (Sei-I-Kwai Medical Journal, 1897, 16, 279-281. p.) A következő évben Kitasato még nyíltabban beszélt. A KB-ról szólva ezt írta : „Általában feltételezték, hogy a fent
