Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

FOLYÓIRATOKBÓL - Acta Historica Leopoldina, 1975. (Németlty Ferenc)

új személlyel, akinek neve rejtve marad ugyan, de Van Swieten levelezéséből mégis megtudunk róla egyetmást. A Mária Terézia udvarában élő csinos fiatal hölgy kedvtelésből űzte a sebésze­tet, időnként tanácsért fordult Van Swietenhez, s a regni protomedicus nemhogy leintette volna a makacs kis kuruzslót, hanem még könyveket is köl­csönzött neki az alaposabb önképzés érde­kében. 1748. november 23-án Antonio Nunez Ribeiro Sanchez (1699-1783) barátjához írt levelében mégis meg­könnyebbülten sóhajt fel, mert a „bécsi udvari sebésznő" férjhez ment s ezzel egyidejűleg felhagyott a sebészet gya­korlásával. Elmúlt hát a veszély, hogy a bécsi udvarban „krinolinos sebészi testü­let" alakul. Rothschuh, Karl E. — Tut te, Elisabeth: Emil du Bois-Reymond (1818-1896). Bibliographie. (113—136. p.) — Emil du Bois-Reymond (1818-1896) bibliográ­fiáját három csoportba rendezve közli a cikk: 1. Fiziológiai, fizikai, kémiai művek(118 tétel);2.Általános tudomány­történeti, tudományelméleti, filozófiai írások, beszédek (72 tétel); 3. A legfon­tosabb szekunder-irodalom (95 tétel). Rövid előszó és évről évre haladó élet­rajzi táblázat előzi meg a bibliográfiát. Knorre, Heinrich von — Schierhorn, Helmke: Karl Ernst von Buer (1792— 1876). Eine ikonographische Studie. (227­268. p.) - Karl Ernst von Baer (1792­1876) német orvos és természettudós sokoldalú munkássága négy korszakra osztható: 1. 1817—1834 mint a königs­bergi egyetem kórboncnoka főleg ana­tómiával és embryologiával foglalkozott. — 2. 1835—1846 pétervári tartózkodásá­nak első felében földrajzi érdeklődése nyomult előtérbe, sarkvidéki és szibériai expedíciókban vett részt. — 3. 1846 — 1866 a pétervári akadémia tagjaként összehasonlító anatómiával, fiziológiá­val, kraniológiával és filozófiai antro­pológiával foglalkozik. — 4. 1867—1876 egy csendes kis egyetemi városkába, Dorpatba vonul vissza, és Darwin ta­nainak kritikáját mondja tollba tit­kárának. A szerzők a különböző élet­szakaszokból kiválasztott 26 portréval illusztrálva kísérik nyomon Baer sor­sának, testi és szellemi habitusának ala­kulását. Berg, John R. : /. E. Purkyne'' s Sum­mary of his Physiological Research, Prepared for the French Academy of Sciences. (301 — 314). Jan Ev. Purkynet (1787 -1869) 1861-ben a Francia Tu­dományos Akadémia levelező tagjává választották. Ebből az alkalomból fran­cia nyelven összefoglalót kezdett írni tudományos tevékenységéről. A helyen­ként németül folytatott, befejezetlen kéziratot a Prágai Nemzeti Múzeum Könyvtára őrzi. Engelhardt, Dietrich von: Wissen­schaftsgeschichte auf den Versammlungen Deutscher Naturforscher und Arzte im 19. Jahrhundert. (337-359. p.) - A Né­met Orvosok és Természetvizsgálók gyűlésein elhangzott tudománytörténeti előadásokat vizsgálja 3 szempontból: témájuk szerint, a tudományos haladásról vallott nézeteiket illetően és történelmi tudatukra vonatkozóan. Másfelől azt kutatja, hogy a gyűlések milyen szere­pet és jelentőséget tulajdonítottak a tu­dománytörténetnek. Történeti témák az egész század folyamán (pontosabban 1822—1900) szerepeltek a gyűlések na­pirendjén, de feltűnően gyakran 1820 és 1840, valamint 1870 és 1900 között. Az 1840 és 1870 közti időben alig fog­lalkoztak történeti témákkal. Germann, Dietrich — Knöll, Hans — Otto, Ludwig: Über Goethes Mik­roskope. (361—401. p.) — A weimari

Next

/
Oldalképek
Tartalom