Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Keys, T. E.: The history of surgical anaesthesia (Szlatky Mária) - King, L. S.: The medical world of the 18th century (Szlatky Mária)

írott emlékei is. A kutatásukban alkalmazott módszer tekintetében az előadó megállapítja: E kutatás először is irodalomtörténet; aztán irodalomtudomány. Viszont a szakirodalmi prózai művek kutatása nem nyelvtudományi munka, még kevésbé pedagógiai tudományág, ellenben germanisztika, szolgáló tudományág, amelynek feladata a tárgyi tartalmak megragadása. Ebben az értelemben az irodalomnak lehető legtágabb fogalmával dolgozik. A kötetet részletes név- és tárgyjegyzék zárja. Vida Tivadar Keys, Thomas E.: The history of surgical anesthesia. New York, Dover Publ. 1963. 200 p. 44 ill. Thomas E. Keys, a Mayo Clinic könyvtárosa, könyvében tömör történeti összefoglalást ad elsősorban szakemberek — orvostörténészek, anesthesiológusok — számára az emberiség több évezredes harcáról a fájdalom ellen. Bár a legrégibb korokban is ismertek számos érzéstelenítési eljárást, anesthesiáról a szó mai értelmében csak a XIX. századtól kezdve beszélhetünk. Ekkor indult — a kémiai és fizikai felfedezések hatására — az anesthesia igazi fejlődésnek; az úttörők és továbbvivők felfedezéseit, harcát részletesen megismerhetjük e könyvből, amely az első kiadás (1945) átdolgozott s jelentősen bővített változataként jelent meg újra. Az anesthesia fejlődésének kronologikus bemutatása mellett a szerző tárgyalja az érzéstelenítés különböző fajtáit (lokális, regionális, általános stb.), az altatás technikáját, az alkalmazható módszereket (inhalációs, intravénás, rektális stb. anesthesia). Ismerteti a különféle altatógépeket s ezek történetét, az egyes narkotikumokat s biokémiai hatásukat, az anesthesia fiziológiai, farmakológiai tényezőit. A művet részletes eseménynaptár és 50 oldal terjedelmű bibliográfia teszi teljesebbé. A könyv értékét növeli még három, Keys művéhez szorosan kapcsolódó tanulmány. C. A. Leake, az anesthesiológia professzora írta a „Bevezető esszé"-t, amelyben kitér saját kutatásaira is. N. A. Gillespie esszéje (Az anesthesia jövője) az anesthesiológia, mint önálló tudományág jövőbeni feladatait jelöli ki, lehetőségeit tárja fel. J. F. Fulton „Függelék"'-ként közli Morton és Warren értekezését az éterről. Az illusztrációk közül számunkra az anesthesia kiváló képviselőinek fényképei a legérdekesebbek. Részletes név- és tárgymutató zárja a könyvet. Szlatky Mária King, S. Lester: The medical world of the eighteenth century. New York, Robert E. Krieger Publ. Co., 1971. 346 p. A XVIII. századdal foglalkozik King professzor legújabb könyve, azzal a századdal, amely egyik legérdekesebb korszaka az orvostörténelemnek. Ekkor alapozódott meg a mai értelemben vett modern, tudományos medicina, ebben a korban szakadtakel végleg a klasszikus, ókori szerzők tanításaitól, s ez az a kor, mikor végre helyükre kerülnek, értelmet nyernek a XVII. század nagy tudományos felfedezései is. S. L. King tíz fejezetre osztja művét, s teljes képet igyekszik adni a XVIII. századi orvosok életéről, munkásságáról, az orvosi gondolkodás fejlődéséről, ennek filozófiai hátteréről s az elért tudományos eredményekről.