Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Habermann Gusztáv: "Aether day" Szegeden

,,AETHER DAY" SZEGEDEN HABERMANN GUSZTÁV A múlt század közepéig minden műtétnek velejárója volt az egyik legnagyobb gyötrelem: a fájdalom. Elrettentő hatása sokakat tartott vissza az egyedül gyógyulást hozó késtől, s nem egy esetben nem a műtét, hanem a fájdalomtól való rettegés sokkoló hatása okozott halált. Az Amerikai Egyesült Államok területén a Massachusetts-beli Boston városában élt a múlt század második negyedében John Collins Warren, a Massachusetts General Hospital sebészprofesszora, aki kiterjedt praxisának eredményeként tanította, hogy „sebészkésünk elválaszthatatlan a fájdalomtól".

1 Érthető tehát, hogy lekicsinylő szarkazmussal hallgatta meg a nála jelentkező Horace Wells hartforti fogorvos kérését, ki engedélyével a vezetése alatt álló kórházi műtőben bódítással, fájdalommentesen ígért műtétet végrehajtani. De a fájdalom kiküszöbölése minden, még oly kilátástalan kísérletet megért, és Warren az engedélye alapján a műtőben megjelenő Wells-t azzal mutatta be a jelenlevő hallgatóságnak, hogy van itt valaki, aki ki szeretné küszöbölni a fájdalmat a műtéteknél, akinek kedve van, nézze végig a kísérletet. Wells azonban még nem ismerte ki az alkalmazott anyagnak egyéni hatását az emberre. így történt, hogy olyan személynél kísérelt meg bódításban foghúzást, akire az alkalmazott anyag nem fejthette ki teljes hatását. A paciens az első nagyobb fájdalomra magához tért, ordítani kezdett, nekiment az orvosnak, dulakodás kezdődött, az egész kísérlet nyilvános botrányba fulladt. Ezt Wells többé nem heverte ki.

2 így nála — látszatra — okosabbnak bizonyult az a Jeffersonban működő, Georgia 1 Jakab Tivadar — Lencz László (szerk.): A műtéti általános érzéstelenítés alapjai. Budapest 1972, 15. p. — Warrenra 1. még: Harkányi István: Narcosis története. Orvosi Lexikon, főszerk., Hollán Zsuzsa, Budapest 1972. III. k. 620. p.; Koelsch Adolf: Narkose. Der Roman vom Kampf gegen den Schmerz. Zürich und Leipzig 1938, 36, 46, 53-58, 100. stb. p. 2 Thorwald, Jürgen: A sebészek évszázada. Budapest 1959. című munkájában Hartmann Henry Steven szemtanú feljegyzéseinek felhasználásával írja le Wells szerepét a Hill?, lapon, a 128. lap után képét is közli. Wellsre 1. még: Jakab Tivadar—Lencz László (szerk.): A műtéti általános érzéstelenítés alapjai, 15. p.; ahol közlik személyi adatait. Morton sikere után elkeseredve 1848. január 24-én öngyilkossággal vetett véget életének. Továbbá: Sigerist, Henry E.: Grosse Arzte, München 1932, 278. p.; Harkányi István: Narcosis története. Orvosi Lexikon. III. k. 619. p.; Koelsch, Adolf: Narkose, 96—132. p. Kívánatos itt megjegyezni, hogy a többször hivatkozott szerző: Koelsch, Hahn Géza szerint (Orvosi Lexikon III. k. 82. p.) higiénikus és a müncheni egyetem tanára, kinek említett munkáját Benedek István, Mortonról írt rövid élet-