Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században
Balsaráti emléksorokat jegyzett. A fennmaradt kötet sajátkezű bejegyzése volt eddig az egyetlen BalsarátiXÖi való kézíratunk. Ia Az itt eltöltött időre csaknem húsz év múlva is szeretettel gondolt vissza. Sógora Szikszói Fabricius 1574-ben Zürichbe küldött levelébe Balsaráti is belefoglalja üdvözletét Bullingemek, emlegetve az együtt töltött napokat. 20 Azért is hasznos volt számára ez az út, mert belelátott egy nagy tudós műhelyébe, hiszen Gessnemt\ lakott, aki bizonyára megmutogatta neki híres természetrajzi gyűjteményét. Az ajánló sorok is gyarapodhattak, lévén igen jó kapcsolat a svájci tudós és olasz kollégái között. Az életrajz szerint most négy év tanulás következik Itáliában, megosztva Padova és Bologna egyetemei között. Padova volt az a tudományos központ, ahol a gyakorló orvos nélkülözhetetlen ismereteire szert tehetett. Vesalius utóda, Gabriel Fallopio volt itt az anatómia, chirurgia és botanika professzora. Kitűnően ismerte az emberi test felépítését. Tanítványaitól éppen a gyógyítás érdekében az anatómia legalaposabb ismeretét követelte. Az ismeretszerzés közvetlen módja, a boncolás a padovai oktatásban intézményes helyet kapott. Az egyetem másik híres professzora Giambattista de Monte (Montanas) volt a klinikai oktatás megalapítója. Hallgatóit rendszeresen elvitte az Ospedale San Francesco betegágyaihoz, és ott tartott gyakorlatot a betegségek felismeréséről és a kezelési módokról. Padovában működött 1545-óta Európában az első orvosbotanikai kert, amely az egyetemi orvosképzést segítette. Balsaráti szorgalmasan részt vett a gyakorlati oktatásban és a boncolásokon, de orvosi diplomáját mégsem itt, hanem Bolognában nyerte el. A bolognai egyetem nagyhírű professzora ekkor Ulisse Aldrovandi volt, az allâtes növényvilág egyik legnevesebb tudósa és rendszerezője. Hatalmas kéziratos hagyatékának tanúsága szerint fáradhatatlanul gyűjtötte az egész világon föllelhető természetijelenségek leírásait. Közlőiről külön feljegyzéseket vezetett. Az anyag majdani áttanulmányozója bizonyára a magyar Balsaráti Vitus János nevével is találkozni fog. Tudományos szinten foglalkozott a művészettörténet és művészetelmélet kérdéseivel is, tanítványaira sokoldalúsága bizonyára nem maradt hatástalanul. 21 catuiti esse, dum foe turáni suam custodiret, ubi se caption sensit, exilasse. Seciitos impetitin eins piscatores ad miliaria duo, denique defatigatum cepisse et in oppidum Nad lac vexisse: ibi in eins ventre caput humánum cum dextra manu et tribus annulis aureis invention esse : cuius rei abominai'ione incolae multis postea annis hoc génère pisc's, non vilis alioquin, abstinuisse." 1266.: ,,Capito: Ungari Szeleskezeg, ut in Catalogo pisciutn Ungariae reperi." Gessner és Balsaráti kapcsolatát ismertette Szilády Zoltán: Die Geschichte der Zoologie in Ungarn. Debrecen, 1927. 5 — 6. ,,J Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. 3. Bp. é. n. 393. Közli a fényképmásolatát. A bejegyzés szövege: ,, Scilicet ingeniis aliqiia est concordia iunetis Et servat studij foedera quisque sui. Johannes Vitus Balsaratius" Régebben magángyűjteményben volt. Most Amerikában a National Library of Medicin, Bethesda/ Maryland gyűjteményében, Ld. a köv. jegyzetet. 20 Zsindely Endre: Bullinger Henrik magyar kapcsolatai. Studio et acta ecclesiastica. IL Bp. 1967. 75-76. 21 Aldrovandi kéziratgyűjteményének katalógusa: Frati, L. Catalogo dei manoscritti di Ulisse Aldrovandi. Bologna, 1957. Művészettörténeti munkái: Delle statue antiche che per tutta Roma in diversi luoghi e case si veggono. Mauro, L. : Antichita de la citta di Roma. Venezia, 1556. c. kötetben, amelyet többször is kiadtak, valamint Avvertimenti al Card. Paleotti sopra alcuni capitoli délia pittura a Barocchi, P.: Trattati d'arte del cinquecento fra manierismo e controriforma. 2. Bari, 1961. c. kötetben.
