Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
ADATTÁR - Regöly-Mérei Gyula: Ó-egyiptomi gyógyászati kifejezések
(Beat(y-, berlini-, Ebers-, kahuni-, londoni és Sm/VA-papyrus/". A //tw.Vi-papyruson csak a mellső oldalon található írás. A londoni papyrus ún. palimpsest, tehát a tekercset már előzetesen is használták, majd a lemosott lapra írták az újabb szöveget. A papyrusok egyrésze sérült (pl. a Beatty-VI., a berlini- ill. a kahuni papyrus). A berlini-, valamint a //fűn?-papyrusban befejezés is van: „elejétőla végéig elkészült". A S/////7?-papyrus szövege váratlanul megszakad, ennek okát nem ismerjük. Grapow [I2/IIJ szerint olyan benyomásunk támad, mintha az írnok folytatni kívánta volna a papyrust, és ebben valami megakadályozta. Az Ebers-papyrus végén megtalálható az írnok neve, ami azonban sérült helyen van. Grapow, valamint Ranke [12/11] analógia alapján kiegészítették a hiányos nevet. Ez szerintük (p3r c ) lir wnmj.f lehet, aminek jelentése: „Re a jobbján van" (a név kiegészített része van zárójelben). A többi orvosi papyruson nincsen név, ami azonban nem jelenti azt, hogy azok anonymok voltak. Feltehetően vagy a sérült részlet tartalmazta, vagy az írnok mulasztotta cl nevének feltüntetését. A papyrusokat kákavesszővel írták. A folyószöveg, továbbá az istennevek és az azokkal kapcsolatos megjegyzések mindig fekete színnel rajzoltak. A feliratok — melyeket az egyszerűség kedvéért diagnosisnak, ill. utasításnak (sshv), vagy pedig receptnek nevezünk — valamint a drogok mennyiségi adatai vörös színűek (rubrum). A papyrusok egyrészét (pl. a/ /sbf/w-papyrust) már az ó-egyiptomi írnok ellátta számozással. A szöveget tévesen 110 részre osztotta. Ugyanis kihagyta a 28. és 29. columnát* [Grapow, 12/117 Az /Tèm-papyrus egyes részeit - mint azt Grapow kiemeli [12J11] — az „itt kezdődik" (hS.tj l 'm) megjegyzés választja el egymástól. A könnyebb áttekintés kedvéért napjainkban valamennyi orvosi papyrus szövegét megszámozták. Ez történhetett kétféle módon: vagy az esetek alapján, vagy pedig a columnának megfelelően. Pl. Ebers 308. eset — 53,6—9 columna; Smith 43. eset = = 14,22—15,6 columna. Glosszáriumunkban a columna szerinti számozást követjük. Az első szám tünteti fel a columnát, a második pedig a szövegsort. Ha a papyrus mindkét oldalán van szöveg, gyakran megadjuk azt is, hogy a mellső oldalról (recto) vagypedig a hátlapról ( verso) vün-eszó. Egy'columna általában 18—26 sor. Az Eberspapyrusban a 22. columnától kezdvp megváltozik azok szélessége, keskenyebbé válnak. A papyrusok egy része ún. ,,könyvek"-re (mfl^.t) tagozódik, ilyen pl. az Eberspapyrus érkönyvc. Léteznek még ún. ,,gyűjtőkönyv"-nek is (diru/.t), összesen négy ilyen található, éspedig 2 az ££cr.ï-papyrusban (a has, továbbá a szem betegségei), 1 — 1 pedig a //íY//'ó/-tekercsbcn (az />/r-erek fájdalmai), ill. a berlini papyrusban (érkönyv). A papyrusokat — legalább is a főszöveget — mindig ugyanaz az írnok írta, a hátlapon azonban több esetben (Beatty-VI., berlini-, kahuni-, Smith-pap.) másik kéztől származó írást is találunk. Az eseteket olykor ún. glosszák magyarázzák (Ebers-, Smith-pap.). Példaként idézzünk néhány glosszát : a) Ebers 101, 14—15: „Ami azt illeti: sok a dhr („keserűség")az Ib-szívben. Ez azt jelenti, hogy besüppedt az Ib-szíve, mert lejélé süllyedt. Nincsen a megfelelő helyén." b) Smith 2,17 — 3,1 : „Ami azt illeti: széttört a koponyája, megnyílt koponyájával az agyvelő. * Columna = a kódexek oldala
