Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmus-kori befolyása a magyarországi orvoslásra. II. XIV. sz. — 1526

munkássága is 1480-ból. Igazán kimagasló jelentőségű azonban Giovanni Manardo „Orvosi Levelei'"-nek 1516. évi budai kiadása. Másfelől megindult a magyar tanulóknak az olasz egyetemekre özönlése is. Ferrarában tanult már 1448-ban Palizsnai Péter és András, 1452-ben Brassai Kailhaw Miklós, 1458-ban Magyar Miklós, 1475ben Temesvári Szakái László, 1481-ben Magyar Albert, 1486-ban Szebeni Székely Péter, 1491-ben Gosztonyi Beet Lőrinc és 1496-ban Mohácsi Szabó János. Tehát olasz orvosaink tanultsága, de magyar tanulóink érdeklődése is elsősorban Ferrara felé mutat. Itt elsősorban talán Matteo diGradi tudományával ismerkedhettek meg és elsősorban nőgyógyászati ismeretekre tehettek szert. Ehhez viszonyítva páduai tanultságú orvosaink az élenjáró fejlődéstől kissé elmaradottabbaknak látszanak. Ennek ellenére a páduai egyetemet talán mégis többen látogatták a hazai orvostanhallgatóink közül. Mátyás király alatt ugyanis Páduában tanult hatvanhat magyar ifjú, 1490—1526 között pedig százhatvan magyar hallgató szerzett ott oklevelet.

32 Haeser állítása szerint kétségtelen, hogy az 1500-as évekig 800 orvosi könyv jelent meg az európai államokban. Legfőbb tankönyv azonban közülük talán a „Regimen Salernitanum" volt, amely húsz kiadást ért meg a középkor folyamán.

33 ÚJ VILÁGNÉZET KIALAKULÁSA FELÉ A XVI. SZÁZAD ELSŐ NEGYEDÉBEN A XVI. század elején egy ideig továbbra is az anatómiai ismeretek kiterjesztése maradt az orvostudomány fejlődésének legfőbb célkitűzése. Arnold Hundt (1449 — 1519) „Anthropológium" című anatómia könyve például 1501-ben jelent meg Lipcsében. Antonio Benivieni firenzei tudós pedig „De abditis morborum causis" című könyvében 1502 előtt a betegségek kóroktanát már kórbonctani alapokon adta meg. Ő is kimutatta például, hogy az anya syphilise átterjed a magzatra. A kórbonctan terén viszont őt követte Vesalius, Morgagni, Eustachius, Bright, Addison és mások, ezért ő lett a modern belgyógyászat előhírnöke. Az 1525-ben elhunyt Benedetti Alessandro páduai anatómus viszont felismerte már, hogy az orvostudománynak kórbonctani és klinikai megfigyeléseken kell alapulnia. A szublimát is az 1500-as években jött divatba,

34 de gyakran okozott gyulladást a szájban, az antiluetikus kúrák terén nyert igen gyakori alkalmazása miatt. Schelling 32 Czagány István: A budai orvoslás és gyógyszerészet a feudalizmus korában. 1. Comm. Hist. Artis med. 11 (1976). 67—81. Hints Elek i. m. 306. és 275. Manardusra vonatkozóan lásd Herczeg Árpád a 28. sz. jegyz.-ben i. m. Matteo di Gradira vonatkozóan lásd Aug. Hirsch a 17. sz. jegyz.-ben i. m. h. 33 Hints Elek i. m. 358. Szumowsky Ulászló i. m. 315. 34 Arnold Hundt megtalálható már G. Jöchernél is az „Anthropológium de hominis dignitate, natura, proprietatibus etc.''' munkájával, Geleh. Lexicon. II. rész. 1773 — 1774. col. Arndt viszont azt is igazolja, hogy a könyv 1501-ben készült el Lipcsében, Biographisches Lexikon. III. köt. 318. Hints Elek i. m. 216., 236. Benivieni könyve 1507-ben jelent meg Benedek István szerint: Benivieni. Orvosi lexikon. I. köt. 391. Hints Elek i. m. 237., 234., 373. Megállapításának helyességét igazolja Benedek István: Benedetti. Orvosi lexikon. I. köt. 390. 1 I