Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmus-kori befolyása a magyarországi orvoslásra. II. XIV. sz. — 1526
petefészek-cysta daganatot. Ortolff von Bayerland 1478 körül kiadott tizennégyoldalas Frauen Büchlein" című füzete viszont a terhesek diétájára vonatkozóan adott jótanácsokat. Ez a munka már csaknem mentes a babonáktól és bábatankönyv számba menő írás. 22 Marcantonio de la Torre páviai anatómus 1489-ben vezette be Leonardo da Vincit a bonctan rejtelmeibe: sajátkezűleg harminc hullát boncolt és azokról hétszáz rajzot készített. Leonardo pedig 1452—1519 között már élethűen ábrázolta a magzatnak a méhben való fekvését, illetve a terhességi elváltozásokat. Ugyanekkor Ortolff von Bayerland 1488-ban az „Eyn Artzney Buch" című könyvében „Passió matricis" néven a menses-zavarokat tárgyalta. A „Minne" című fejezetben a nemi életről értekezett — teljesen Avicenna és Rhazes felfogásában. 23 Páduában 1472-ben jelent meg a rijekai (Fiume) Paolo Bagellardi „Libellus de aegritudinibus infantium ac remediis" című könyve a gyermekbetegségekről. Augsburgban pedig 1473—1476 között adták ki Bartholomaeus Metlinger „Eyn vast nützlich regiment der Jungen kinder" című művét. Mechelnben 1483-ban látott napvilágot Cornelius Roelan „Über die Kinderkrankheiten" című értekezése. Louffenburg gyermekorvos 1491-ben megjelent „Versechung des Leibes" című munkájának egyik fejezete pedig a csecsemő gondozásával foglalkozott már. 24 Heinrich von Pfolspeundt „Bündt-Ertzney" című könyvében először találunk adatokat 1460-ban a lőfegyverek hatásáról, az ezek okozta sebekről és a golyók eltávolításáról. Őt követte Hans Gersdorff strassburgi sebész, aki 1476—1477-ben gyűjtötte össze a tapasztalatait. Brunschwig „Buch der Wundtartzney" című könyve 1497-ben Augsburgban ugyanerről a témáról íródott (Buch der Cirurgia Handwirkung der wund artz ney von Hieronymo Braunschveig). Montagnana (kimutatható: 1496—1525) „Consilia" című művében már 1470 körül leírta a könnytömlő fisztulájának műtétjét. Benvenuto Grassi pedig 1485-ben írta meg a „De oculis eorumque aegritudinibus et curis" című szemészeti könyvét. Ugyanebben az esztendőben jelent meg Londonban az első nyomtatott szemészeti könyv, amely azonban csak Johannes Jacobi 1373-ban Montpellier-ben készült, legelső szemészeti művének a kevés változtatással készült angol fordítása volt. 2r> 22 Gomez talán azonos a Pagel által említett Gomez de LamplonávaX a Biogr. Lexikon. II. köt. 596—597. Arcolanóra. vonatkozóan lásd A. Hirschnek a 20. sz. jegyz.-ben i. m. i. h. Hints Elek i. m. 243., 244. V. ö. Benedek István: Ortolff von Bayerland. Orvosi lexikon III. köt. 832. Népszerű Arzneybuchja 1477-ben került kiadásra. Herczeg Árpád i. m. 616. Szumowsky Ulászló i. m.-ben. 23 Hints Elek i. m. 216. Megállapításainak helyességét igazolja Orvosi lexikon III. köt. 363. Marcantonio della Torre (1473 — 1506) és Benedek István: Leonardo da Vinci. Ugyanott a III. köt. 208. Hints Elek i. m. 255., 258. Lásd Benedek Istvánnak a 22. sz. jegyz.-ben i. m. i. h. 24 Bagellardus Paulus szerepel már könyveivel együtt G. Jöchernél is, Geleh. Lexicon. I. rész. 709. col. Roelan valószínűleg azonos a van den Corput által említett Joachim Roelants-szal (Roland fi550) Biographisches Lexikon. V. köt. 57. Hints Elek i.m. 262., 263. 25 Hints Elek t. m. 228. Pfolspeundtra. vonatkozó megállapításainak helyességét igazolja H. Frölich: Heinrich von Pfolspeundt (Phlatzpingen, Pfolsprundt), mert a „BündthErtzney" 1460. évi megírását is feltünteti: Biogr. Lexikon. IV. köt. 555. Hintsch helyességét igazolja Benedek István: Pfolspeundt. Orvosi lexikon i.m. III. köt. 1016. Hints Elek i. m. 230. Gerssdorff könyve csak 1517-ben jelent meg. Hahn Géza: Gerssdorff.
