Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Mozsolics Amália: Hephaistos sántasága

2. ábra. Athéni vörös-alakos csésze kr. e. 480—470 körüli időből. Egyes kutatók az Alkamenes-szobor utánzatát vélték az ábrázoláson felfedezni, mert Hephaistos bal lábát lógó helyzetben helyezi a földre (Cabinet des Médailles, Párizs) Olyan jellegű ábrázolást, amely a veleszületett dongalábra utalna, nem talált Dr. Bíró T. főorvos. Amennyiben az ábrázolások hűen vagy megközelítően hűen adják vissza a Hephaistos betegségében kifejlődött lábdeformitást és a lábszáron látható izomatrophiát, legvalószínűbbnek látszik a nervus peroneusnak a növekedési kor utáni laesiója, ami toxicus hatásra következhetett be. Hephaistos mondájának alakulását érdekes lenne egyszer a bronzművesség technológiájának alakulása szempontjából is vizsgálni. Több mondában inkább mint a tűz istene szerepel, egyes korokban és egyes vidékeken sántasága meglehetősen elmosódott, másokban jobban kidomborodik, máskor meg szerepe mint az isteni réz-bronzkovácsé és a tűz istenéé meglehetősen összevegyül, amikor kalapácsütései mennydörgésként hangzanak, a műhelyben élesztett tűz pedig a villám, az égi tűz szikrázásának hat. De még esését is magyarázzák, mint a villám cikázását. Minden-