Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

MŰHELYTANULMÁNYOK - T. Pajorin Klára: A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Ritkasággyűjteménye

gyarapodási forrás — a volt Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának egyéb intézetei (pl. Gyógynövény- és Drogismereti Intézet) mellett — a Bőr- és Nemikórtani Klinika könyvtára volt, amelynek régi és ritka állományát ugyan csak töredékeiben, de még így is tekintélyes mennyiségben, két részletben (1963 és 1968) kapta meg az Orvostörténeti Könyvtár.

4 Az állomány növelésében — a vásárlás mellett — szerepet játszottak még a más intézményektől kapott ajándékok (pl. nagykönyvtárak fölöspéldányai).

3 A Ritkasággyűjtemény kialakítása — elsősorban a fenti eredetű régi és ritka könyvek, kéziratok különgyűjteménybe helyezésével — a Könyvtár gyarapodásával párhuzamosan történt, így a Gyűjtemény nagy részét is az Orvosegyesület könyvtárából és a Bőrklinikáról átadott kötetek teszik ki. A Gyűjtemény 1974. január 1-én 730 kötetből állt. Az egyes kötetek raktári jelzetüket 1-től kezdődő folyamatos számsorrendben kapták, más gyűjtemények állományától való elkülönítésükre a folyószámuk előtti S betűjel szolgál. Az „S-anyag"ban ritkaságfajták szerint nincsenek csoportosítva a kötetek, csupán a kötetek mérete (fólió vagy annál kisebb) szerint van kettéválasztva az állomány, így a raktári jelzet tulajdonképpen nem tükrözi a kötetek lelőhelyét. A Gyűjtemény három különkatalógussal (időrendi, helyrajzi, részletesen annotált) rendelkezik." Mivel a Könyvtár speciális szakkönyvtár, ritkasággyűjteményében elsősorban orvosi és gyógyszerészeti művek találhatók, emellett az egész gyűjtemény egynegyed részét nem orvosi tárgyú nyomtatványok (kis számban kéziratok) alkotják. Ritkaságfajták szerint a Gyűjtemény a következő megoszlást mutatja: I. 15 kötet ősnyomtatvány (1501-ig) II. 400 kötet XVI. századi külföldi nyomtatvány (vetustissima — rariora; 1501-től 1601-ig) III. 80 kötet hungarica és régi magyar könyv (1711-ig) IV. 92 kötet kézirat (XV-XX. sz.) V. 143 kötet egyéb jellegű nyomtatott (XVII —XX. sz.-i külföldi és magyar, a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható) ritkaság

7 (1894), Hirschler Ágoston és Róna Sámuel (1911) ajándékba átadott könyvgyűjteményei gyarapították. Állománya 1930—31-ben kb. 40 ezer kötet volt. (Vö. : Magyar Minerva, 1930-1931, VI. köt. Bp., 1932, 101). 4 A Magyar Minerva (i. köt. 170.) szerint 1930 —1931-ben még 35 db ősnyomtatványa volt a Bőrklinika könyvtárának, az Orvostörténeti Könyvtárba ezek közül már csak 9 került át. A hiányzó ősnyomtatványokból egy név szerint is megemlíthető: Ambrosius Jung Tractatus perutilis de pestilentia (Augsburg, Johann Schönsperger, 1494) c. munkája. Vö. : Hercze? Árpád: Ambrosius Jung pestistraktátusa. Orvosi Hetilap, 1930, 21. 526-528. 5 A felsorolásban csupán azok a beszerzési források szerepelnek, amelyekből számottevő mennyiségű kötet került az Orvostörténeti Könyvtár birtokába. fi A ritkaságok nagy részét Vida Tivadar határozta meg és dolgozta fel. 7 A ritkasággyűjteményben olyan könyvek is találhatók, amelyek a Könyvtár gyűjtőköre következtében, speciálisan tekinthetők ritkaságoknak, így az orvostudomány fejlődését jelentősen befolyásoló szerzők (pl. Malpighi, Harvey) műveinek első, vagy a Könyvtárban meglevő legkorábbi kiadásai; híres magyar orvosok (pl. Moller, Perliczy, Weszprémi, Semmelweis stb.) műveinek első kiadásai. Olyan könyvek is szerepelnek a gyűjteményben, amelyek elsősorban a könyvkereskedelemben számítanak ritkaságnak (pl. Orbán: A Székelyföld leírása stb.), valamint 1711 utáni, nem orvosi tárgyú