Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmuskori befolyása a magyarországi orvoslásra. I. 996—XIV. század

A tudományos követelmények fokozódásának bizonyítéka Hohenstauf II. Frigyes császárnak az az 1221. évi rendelete is, amely kimondja, hogy csak az gyakorolhatja az orvosi mesterséget, aki nyilvános vizsgát tett a salernói magisterek előtt.

31 A nápolyi egyetem alapításakor pedig szabályozta a császár a tanulmányi időt is, majd 1240 körül rendeletet adott ki az anatómia oktatása tárgyában. A XIII. században nagy mértékben megszaporodtak az egyetem-alapítások, amenynyiben 1209-ben Valenciában, 1221-ben Padovában, 1224-ben Nápolyban, 1225-ben Messinában, 1231-ben Cambridge-ben, 1233-ban Toulouse-ban, 1241-be Sienában, 1243-ban Salamancában, 1244-ben Barcelonában, 1245-ben Rómában, 1248-ban Piacenzában, 1254-ben Sevillában, 1264-ben Ferrarában és 1280-ban Avignonban, valamint 1287-ben Lisszabonban, 1290-ben Coimbrában, 1299-ben újból Cambridgeben keletkeztek felsőoktatási intézmények. E puszta felsorolás is a mediterranaeum vezető szerepét bizonyítja ezen a téren ebben az időben.

22 Mindezzel párhuzamosan az intézményes gyógyszerészet is fejlődésnek indult, amennyiben 1248-ban Kölnben és Schweidnitzben, 1267-ben Münsterben, 1283-ban pedig Augsburgban nyílt meg gyógyszertár. Bandin de Arrera ésConradus dictas Erhard pedig 1287-ben Prágában nyitotta meg nyilvános gyógyszertárát. Velencében az 1258ban kiadott „Capitulare aromaticarum" című gyógyszerkészítési rendelet pedig szabályozta a Teriáka (Thyrus : kígyó; thiriaca, theriaca — kígyóméregből készült mérgezés elleni szer) előállítását és forgalomba hozatalát. Ebben az időben ugyanis a viperafogás külön foglalkozási ág volt, ami a teriaka-fogyasztás magas fokát és a mérgezések gyakoriságát bizonyítja. Ez a tény a „keresztény középkor" erkölcsvilágának talán a legmcgmagyarázhatatlanabb motívuma.

23 A misztikus világnézettel párosult gazdasági és lelki diktatúra az életnek olyan feszültségét eredményezte,

21 amely a táncőrület (táncdüh — vitustánc) járványszerű tömegpszichózisában jelentkezett. Nem csoda, hogy a legerősebb túlvilágba vetett hit, a démon- és szellemidézés idején a hisztéria jobban el volt terjedve Európában, mint bármikor máskor. Az sem véletlen, hogy ez a beteges elhajlás 1021-ben a kolbigi kolostor templomából indult el először, majd 1212— 1213-ban lángol fel újra a fiatalok — „gyermekek keresztes hadjárata" — és idősebbek között egyaránt. Ekkor a gyermekeknek mintegy harmincezer főnyi keresztes hada indult el Marseilles-ből a Szentföld felé, de jóformán kivétel nélkül mind elpusztultak a szörnyű vállalkozásban. 21 Halmai János 3. sz. jegyz.-ben i.m. 27. Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 170. Albertus Magnus (oder Grotus) megtalálható 1206-os vagy 1193-as születési évszámmal és a „De reum natura; de secretis mulieribus" c. könyv említésével: 2. sz. jegyz.-ben id.Ce/e//. Lexicon. I. rész. 203. col. Max Salomon is említi Albert von Launingen néven a ,,de secretis mulierum"-mal — datálás nélkül — bőséges életrajzi adatokkal együtt. A 2. sz. jegyz.-ben id. Biogr. Lexikon. I. köt. 87 — 89. A „De secretis mulierum"-ot viszont apokratif iratnak tartja Benedek István 3. sz. jegyz.-ben i.m. Orvosi lexikon I. köt. 97. Kulcsár Zsuzsanna 4. sz. jegyz.-ben i.m. 281. 22 Herczeg Árpád időrendi táblája Szumowsky Ulászló 11. sz. jegyz.-ben i.m.-ben a 615. Baradlai János 3. sz. jegyz.-ben i.m. 52. Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 355. és 151. Parragi—Horváth 20. sz. jegyz.-ben i.m. 288. V.o. Das Zeitalter der Gotik und Renaissance. 1250—1500. Propyläen-Weltgeschichte, Berlin, 1932. Bd. 4. 553. 23 Baradlai János 3. sz. jegyz.-ben i.m. 53. Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 251. Schelenz: Geschichte der Pharmacie, 372. alapján. Hints Elek i.m. 130. 21 Johan Huizinga: A középkor alkonya. Fordította: Szerb Antal. Budapest, é. n. 1 — 31.