Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Kőhegyi Mihály — Marcsik Antónia: Anatómiai variációk, fejlődési rendellenességek és szelektált patológiás leletek egy avarkori sorozatból
A cribra orbitalia megjelenését Henschen, Angel hiányos táplálkozási zavarra vezeti vissza, Angel thalssemiát is feltételez 23 . Hengen 21 ajánlja a cribra orbitalia elnevezés helyett a hyperostosis spongiosa orbitae elnevezést. Megjelenését vashiány anaemiával magyarázza, amely összefügg a rossz hygienikus viszonyokkal. Szerinte ezzel az aetiológiával lehetne magyarázni MollerChristensen valamint Wells által leírt cribra orbital iákat leprások csontvázain 2 "', mivel a leprások gyakran szenvednek anaemiában. Regöly-Mérei könyvében 2 " — Hamperl és Weiss munkásságára hivatkozva — már találkozunk a ,, hyperostosis spongiosa" elnevezéssel. A jelzett csontreakció a parietal is régión látható. Az említett szerzők ó-perui koponyákat vizsgáltak meg, és ezeken a koponyákon található hyperostosis cranii okát anaemiával — perui viszonylatban Cooley-féle anaemiával magyarázzák. Hyperostosis spongiosa orbitae kifejezett formában a 134. sírszámú gyermek (Inf. I.) koponyáján, az os frontale mindkét facies orbitalisának felső medialis falán látható. A megfelelő koponyaűri felszínen hasonló elváltozás nincs. A hyperostotikus terület nagyjából kör alakú (2 x 2 cm átmérővel), a bal oldali valamivel nagyobb, mint a jobb oldali, és nem érintik a fossa glandulae lacrimalis területét (3. a. ábra). 3. a. ábra: 134. sír, hyperostosis spongiosa orbitae 23 Henschen, F.: Zur Paläopathologie des Schädels-über die sog. Cribra Cranii. Verh. d. Deutschen Gesell, f. Path. 39 Tag. 1956. Stuttgart. Henschen, F.: Cribra cranii, A Skull Condition said to be of Rácaié os Geographical Nature. 7th Conf. Intern. Soc. Geograph. Pathol. London. 1960. Path. Microbiol., 24 (1961), 724-729. Angel, J. L.: Osteoporosis, Thalassemia? Am. J. Phys. Anthrop. 22 (1964), 369—374. 24 Hengen, O. P.: Cribra orbitalia: Pathogenesis and probable etiology. Homo, 22 (1972), 57-76. 25 Moller—Christensen, V.: Ten lepers from Naestved in Denmark. A study of skeletons from a medieval Danish leper hospital. Coppenhagen, 1953. Moller—Christensen, V.: Bone changes in Leprosy. Coppenhagen, 1961. Wells, C: A Leper cemetery at South Acre, Norfolk. Medieval Archaeol. 11 (1967), 242-248. 26 Regöly-Mérei Gy.: Az ősemberi és későbbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana. Paleopathologia II. Budapest, 1962.
