Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

KRÓNIKA

mentőfelszerelések, Kresz Géza és Kovách Aladár (1866— 1922) — a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület 1901 — 1922 közötti igazgató-főorvosa — diplomái, kitüntetései és könyvei stb. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület is részt vállalt az első világháború katonaegészségügyében. A személyi állomány 70%-át harctéri szolgálatra hívták be. A megmaradt létszámmal kellett ellátni a főváros mentcsügyct és az Auguszta Kórházvonat szolgálatát. A Tanácsköztársaság idején megalakult Mentők Munkástanácsa már felszámolta a vidéki mentőegyesületek autonómiáját és megkísérelte egy országos szervezet kiépítését, de bukása után visszaállították az eredeti szervezeti formát. Majd csak 1926ban alakult meg a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesülete. A két világháború közötti kor irat- és könyvemlékei mellett külön meg kell említeni a biatorbágyi viadukt felrobbantása idején végzett mentési munkák tárgyi emlékeit. A második világháború alatt a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület jelentős anyagi veszteségeket szenvedett, a bombázások idején elpusztult gépkocsijainak jelentős része. Hasonlóan károsultak a vidéki mentőállomások is. 1948. február 19-én a Gazdasági Főtanács határozatot hozott az Országos Mentőszolgálat megszervezésére, így a mentés állami feladattá vált. A kiállítás forgatókönyvét írta és rendezte dr. Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum osztályvezetője. A kiállítás tudományos előkészítésében részt vett mint tudományos szaktanácsadó és lektor dr. Felkai Tamás főorvos, a Kresz Géza Mentőmúzeum orvos-felügyelője. A művészeti és technikai rendezést Borsos Klára végezte. B.'G. CONGRESSUS INTERNATION ALIS HISTÓRIÁÉ PHARMACIAE 29. Sept.5. Okt. 1975, Bremen A Német Gyógyszerésztörténeti Társaság, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság képviseletében, a Gyógyszerésztörténeti Társaságok Világszervezete és a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia közreműködésével 1975 őszén Brémában rendezte meg a kongresszust, 21 ország képviseletével mintegy 200 résztvevővel (az európai országokon kívül az USA és Egyiptom). A kongresszuson magyar részről a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár képviseletében dr. Vida Mária osztályvezető, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság tagja vett részt. Az előadások hivatalosan három nyelven (angol, német, francia) folytak, a négy témakörnek megfelelően egy-egy szekcióban. A témakörök az alábbiak: gyógyszerészeti kéziratok, iratok; gyógyszertörténet; nemzetközi gyógyszerészeti kapcsolatok; gyógyszerészet és művészet, muzeológia; helytörténeti jellegű gyógyszerészeti témák. Legnagyobb számú előadás művészi illetve muzeológiai témakörben hangzott el; Vida Mária is e tárgykörben „A gyógyszerésztörténeti múzeum ügy Magyarországon és az Arany Sas patikamúzeum" címen tartott előadást, melynek keretében a múzeum illusztrálására színes diaképeket mutatott be. Igen emelte a kongresszus színvonalát a brémai Focke-Múzeumban rendezett képzőművészeti kiállítás „Krisztus mint patikus" címen, amelyet Wolfgang-Hagen Hein professzor, a Német Gyógyszerész-