Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

SZEMLE Könyvekről - Wesiertnann, G.: Grosser Atlas zur Weltgeschichte (Szabolcs Éva)

Seyda könyvében számos magyar vonatkozással találkozunk, így az egyetemi képzés történeténél utal a nagyszombati egyetem orvosi karral történt kiegészítésére, annak Budára, majd Pestre való áthelyezésére. Később, Semmelweis jelentőségének tárgyalásakor vázlatosan ismerteti a pesti orvosi iskolát, annak legjelentősebb tagjait és szerepüket a magyar orvostudomány európai rangra való emelésében. A lengyel orvostudomány fejlődésének feldolgozásánál utal annak magyar kapcsolataira, első sorban a lengyel orvosok magyarországi, illetve a magyar orvosok lengyelországi tevékenységére. Kapronczay Károly Westermann, Georg: Grosser Atlas zur Weltgeschichte — Braunschweig; Georg Westermann Verlag, 1956. 8. Auflage, 1972. 170 p. + 78 p. melléklet Egy történelmi atlasz összeállítása ugyanúgy történetfelfogást rejt magában, mint egy monográfia vagy egyéb, a kutatások eredményeit összegező dolgozat. A történelmi atlaszok készítésében nagy hagyományokra visszatekintő nyugatnémet Westermann kiadó is egy olyan terjedelmes és joggal világtörténetinek nevezett térképgyűjtemény új kiadását készítette el, amely magán viseli a jelenkori nyugatnémet történetírás néhány jellegzetességét : pártatlanságra törekvést, de ugyanakkor Németországtörténelmi szerepének túlhangsúlyozását, második világháborús felelősségének csökkentését stb. A német történelem jelentőségének túlértékelése nemcsak a Németországgal foglalkozó térképek aránytalanul nagy számában mutatkozik meg, hanem a német fejlődés általánossá tételében, az európai és a német — különösen a középkori — történelmi fejlődés egyként való kezelésében. Az atlasz egyik legnagyobb erősségét a településtörténeti térképek adják, de mégis kétkedve kell fogadnunk, hogy a középkorban kialakult európai városok, kereskedelmi, ipari központok kialakult változatai az esetek többségében csak német példán mutathatók be. A középkori városok fejlődését felvázoló térképek (78 79. old.) 65%-a német város. A középkori Európa-térképek nagy részéről már ránézéssel meg lehet állapítani, hogy a skandináv államok, Lengyel- és Magyarország, Délkelet-Európa perifériális területnek számítanak, sokszor le is maradnak. Világtörténeti atlasz — a cím térben és időben is teljességet sejtet. Ezt persze nem várhatjuk, de részletessége így is imponáló. Az ókori világ bemutatása 135 térképen (köztük városok, városállamok helyszínrajzai) történik. A történelmi térképgyűjteményekből megszokott Európa-centrikusság sem olyan nyomasztó: az ázsiai történelem fontosabb eseményeinek nyomonkövetése mellett szinte kuriózum-számba megy a dél-amerikai indián kultúrák bemutatása (100—101.old.), Észak- és Dél-Amerika gyarmatosításának részletes térképe (118, ill. 133. old.). Ahogy közeledünk korunk eseményeihez, úgy tágul ki a világ egyre jobban, úgy szaporodnak az atlaszban az Európán kívüli világ térképei, mintegy jelezvén, hogy a harmadik világ országai hogyan válnak mind jelentősebbé. Az atlaszt kiegészítő függelék tartalmazza a rövidítések jegyzékét, tárgy- és névmutatót, valamint az egyes országok térképeiről készített összesített mutatót. Ezek nagymértékben megkönnyítik az atlaszban való tájékozódást. Szabolcs Éva