Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Kőhegyi Mihály — Marcsik Antónia: Anatómiai variációk, fejlődési rendellenességek és szelektált patológiás leletek egy avarkori sorozatból
hívták a figyelmet ezeknek a variációknak a tanulmányozására, akik nyolc variánst határoztak meg a grönlandi eszkimók négy elszigetelt csoportjánál. Úgy találták, hogy ezek között a csoportok között valószínűleg történelmi rokonság van. Brothwell 6 tíz — nem metrikus — koponyajelleget használt fel arra, hogy 14 elterjedt populáció között a biológiai távolságot kimutassa. A sükösdi anyagban az anatómiai variációk közül a legnagyobb gyakoriságban a lambdatáji varrat- vagy Worm-f. csontokat, a sutura metopicát mint a metopikus syndromának egy anatómiailag lokalizált jelenségét összesen 8 — 8 esetben; a pteriontáj (a sutura sphenoparietalis, a sutura squamosa és a sutura coronalis által közrefogott terület) változatai közül az os epiptericumot 6; a torus palatínust mint a postnasalis hyperostosis által keletkezett csontos kiemelkedést 3; az os apicist 2; az os bregmaticumot és a torus mandibularist 1 — 1 esetben lehetett megfigyelni. A temetőtérképen eloszlásuk folyamatos, de meg kell jegyeznünk, hogy a Worm-f. csontok jórészt a feltárt rész ÉNY-i területére korlátozódnak, ugyanakkor a sutura metopica ebből a csoportból hiányzik. Két esetben lehetett megfigyelni a Worm-féle csontok és az os epiptericum, egy esetben a torus palatínus és a torus mandibularis együttes megjelenését. A felsorolt anomáliák a történeti csontokon, a torus mandibularis kivételével, kisebb-nagyobb gyakoriságban megtalálhatók 7 . Mivel a torus mandibularis megjelenése a Kárpát-medence paleoantropológiai anyagában a legnagyobb ritkaság, így ennek az érdekes anatómiai variációnak az ismertetésére külön kitérünk. A torus mandibularis Akabori szerint a mandibula lingualis felszínén, közel az alveolaris szegélyhez, a praemolaris vagy a caninus régió területén közel egy kör vagy elliptikus alakú protuberantia. Ezt a különös csontformációt Fürst nevezte el torus mandibularisnak, bár Daniellei már jelezte mint hyperostosisos mandibular 8 . Valamennyi szerző megegyezik abban, hogy a torus mandibularis recens és ásatag esetben az arktikus népeknél (eszkimók, lappok, osztyákok) a legnagyobb esetszámú 9 , bár Drennan 10 a bushmanoknál is talált. 6 Brothwell, D. R.: The use of non-metrical characters of the skull in differentiating populations. Ber. 6 Tag. Dtsch. Ges. Anthrop. Kiel. 1959. 103. 1 Marcsik A.: A mélykúti avarkori temető embertani leleteinek vizsgálata. Anthrop. Közi. 15 (1971), 87-95. Liptúk P'. — Marcsik A.: Szeged-Kundomb avarkori népességének embertani vizsgálata. Anthrop. Közi. 10 (1966), 13-36. 8 Akabori, F.: Torus mandibularis. The Journal of the Shanghai Science Institute, Shanghai. 4 (1939), 239-257. u Hooton, P.A.: On certain Eskimoid Charakters in Icelandic skull. Am. J. Phys. Anthrop. 1 (1918), 53-76. May hall, J. T.: Torus mandibularis in a Thüle culture Eskimo population. A preliminary report. Am J. Phys. Anthrop. 29 (1968), 126. M ay hall, J. T. — Dahlberg, A. A.—Owen, D. G.: Torus mandibularis in an Alaskan Eskimo Population. Am. J. Phys. Anthrop. 33 (1970), 57—60. May hall, J. T— May hall, M. F.: Torus mandibularis in two Northwest Territorien villages. Am. J. Phys. Anthrop. 34 (1971), 143-148. 10 Drennan, M. R.: The torus mandibularis in the Bushman. J. Anat. 72 (1937), 66 -70.
