Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai
írtak a „Tudományos Gyűjtemény"-ben gyógyászati cikkeket, de orvosi szakkönyvekről is írtak hosszú ismertetéseket szaktudással nem rendelkezők. Például az egyik gyógyászati könyvről Vörösmarty tollából jelent meg recenzió. Szólnunk kell az állatorvosi és gyógyszerészeti cikkekről is, amelyek szintén a már említett kétféle szinten jelentkeztek, de találkozhatunk fürdőhelyekkel, gyógyforrásokkal orvosi szempontból foglalkozó írásokkal. A „tudományos" dolgozatok jó része nem általánosan elismert gyógymódokról íródott, ilyenek az állati magnetizmus (mesmerizmus) és a homeopátia. E témákkal különös előszeretettel foglalkoztak. Például közölték: „Doctor Getse Sámuel: Az állati Mágnességnek négy historiáji" című cikkét. 11 Igen sokat írtak a különböző vízgyógymódokról is. E dolgozat keretei nem nyújtanak módot arra, hogy alaposabban foglalkozhassunk a „Tudományos Gyüjtemény"-ben megjelent gyógyászati írásokkal, csupán jellemzésül néhány, a mai kutató számára esetleg érdekesebb írásra és szerzőre kívánjuk felhívni a figyelmet. Néhány cikk címének felsorolása maga is sokat mond a korszak magyar nyelvű orvosi irodalmáról: „Próba tétel a' Mesmerizmus avagy állati Magnetizmus Theoriájában" dr. Bódogh Mihály tollából. 12 Igen figyelemreméltó orvostörténeti jelentőségű összefoglaló jelent meg: „Rövid értekezés a' Pesti Orvosi Karról" címmel, 13 melyben külön fejezet foglalkozik „Az Orvos Doktori készületről", „A' Bábaságra való készületről". Állatorvosi szempontból van jelentősége „A' Barom Orvosi készületről", című résznek. A gyógyszerészképzésnek is szántak egy fejezetet: „Az Orvosi Szerek csinálásáról való készületről". Dr. Csorba írt tanulmányt a homeopátiáról: „Hahnemann tudományának foglalatja észrevételekkel"', 14 A hasonszervi gyógymódot lényegében elvető cikkből érdemesnek látszik idézni egy részt, amelyben a jeles vármegyei főorvos önálló hazai gyógyászati folyóirat alapítására tesz javaslatot a külföldi példákra hivatkozva igen figyelemreméltó indoklással: „Jó volna, ha a' több Nemzetek példájokra a két Magyar Haza' Orvosi (kivált midőn már az Orvosi Tehetségnek rendes Tagjai vágynak) egy Havi írást kezdenének, melyben tapasztalásokat feljegyezhetnek ; s egyszer'smind a Külföldi Literatúrai is röviden megesmér tethetnék, A természet nálunk is nyitva van : a Teremtő adott nékünk is tehetséget: az is igaz, hogy ha Bagliu szerint az Olaszt máskép kell gyógyítani mint a' németet : bizonyára a Magyar földön jó borral kenyérrel 's hússal bőven élő ember betegsége módosítást mutat; de végre az Orvosi Törvény 's jó rend (politia medica) kiszolgáltatása nálunk is sok Orvosi észrevételeket szül; lenne hát tárgy mit írjunk, és így egymást kölcsönösen esmérjük, oktassuk!" Tehát Csorba a javasolt gyógyászati folyóirat elsődleges céljaként a különleges „hazai" betegségek ismertetését és külföldi orvosi folyóiratok referálását tűzi ki. Hogy ekkor már a fejlettebb külföldi országokban mennyire elterjedt dolog 11 Gecse Dániel: Az állati Mágnességnek négy historiáji. = T. Gy. 1822. VI. 57. 12 T. Gy. 1821. III. 3—37. 13 T. Gy. 1821. X. 68—86. 14 T. Gy. 1824. VII. 58—78.