Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1973 (B. Szalkay Judit) - Gesnerus, 1973 (Friedrich Ildikó)

Folyóiratokból BULLETIN OF THE HISTORY OF MEDICINE — 1973 Vol. XLVII. No. 1. Whitfield, J. Bell jr. : Joseph M. Toner (1825—1896) as a Medical Historian. (1—24 p.) A cikk az amerikai orvostörténetírás hagyományait bizonyítja. 1769ben Peter Middleton a kezdeti időktől saját koráig terjedő időszak orvostörténelmét foglalja össze, 35 évvel később negyedszázados tapasztalatait írja le Benjamin Rusch. Ezt követően James Thacher publikál újságokban sebészi (harctéri) tapasztalatairól 1850-ben. 1869ben Oliver Wendell Holmes számol be tanulmányában az orvosi hivatás fejlődéséről. A legátfogóbb munka azonban Joseph Meredith Toner nevéhez fűződik, aki élénken részt vett az amerikai orvosi életben, s tanulmányainak alapját saját tapasztalatai és hatalmas adatgyűjtő jellegű levelezése képezte. Több írása a közegészségügy történetét mutatja be, melyet számos statisztikai adattal is alátámaszt (Az oltások történetét bemutató tanulmány). 1866-ban a Columbian Medical Society éves ülésén a washingtoni orvostudomány történetéről tartott előadást, mely később kiegészítésekkel „National Intelligencer" címen könyvalakban is megjelent. Vol. XLVII. No. 2. Krivatsy, Peter: Erasmus Medical Milieu. (113—154 p.) Soha nem szerzett orvosi képesítést, mégis hatalmas szerepet játszott a nagy humanista Erasmus Desiderius Roterodamus az orvostudomány történetében; orvos barátaira gyakorolt befolyása, Galenus és Hippokratész munkáinak, valamint a kor orvosi irodalmának részletes ismerete és a higiénia területére vonatkozó haladó elgondolásai miatt. Hozzájárult orvosi kapcsolatainak igen nagy számához, hogy sok tényleges és „képzelt" betegségben szenvedett, valamint az a tény, hogy beutazva Európa jelentős részét mindenütt talált orvosbarátokat, akik egyidejűleg bajait is orvosolták. Legjelentősebbek közülük Nicolo Leoniceno, Ambrose Leo, William Cop, Thomas Linacre, valamint a magyar származású Joannes Antoninus (Cassoviensis, akivel 1524ben Bázelben találkozott első ízben). Joannes Antoninusnak ajánlotta Erasmus azt a három tanulmányt, melyet Galenus összes munkájának 1525-ben Velencében kiadott első kötetéből lefordított, bíztatva ezzel a fiatalembereket az orvosi hivatás választására. B. Szalkay Judit GESNERUS — 1Ô73 Vol. 30., No. 3/4. A gyermekpszichológia témakörébe tartozik Eduard Seidler és Hildburg Kindt tanulmánya a gyermekek szellemi túlterheléséről. (Die „Überbürdung" der Kinder als Problem der frühen Kinder-