Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Cowie, Leonard W.: The Black Death and Peasants' Revolt (Buzinkay Géza) - Csillag István: Régi zsidó orvosok és kórházak Magyarországon

Cowie, Leonard W, : The Black Death and Peasants' Revolt. London, Wayland Publishers, 1972. 120 pp, 52 ill 1347-ben betört Európába az ázsiai bubópestis. Három év alatt söpört végig a kontinensen, de már a következő évben eljutott Angliába, ahol végül a lakosság egyharmadát elpusztította. Olyan mértékű volt a csapás, amilyent korábban nem ismert a történelem. Nemcsak a szenvedés és a veszteség volt hatalmas, kihatása is páratlan volt. A majorsági, földesúri gazdálkodás gyorsan lehanyatlott, magasra szökkent a munkanélküliség. A falusi lakosság között keserű elégedetlenség növekedett, mely végül az 1381-es parasztlázadásba torkollt. Ez elborította Londont is, s az egész középkori angol társadalmat a teljes felbomlás fenyegette. A pestisjárványnak voltak azonban más jellegű kihatásai is. Például az iskolákban a 14. század közepéig normann-francia nyelven folyt az oktatás. A járványnak azonban annyi franciatanár esett áldozatul, hogy ez tette szükségessé az áttérést az angol nyelvű tanításra, 1385-től kezdve Anglia összes grammar school-jában angol nyelven folyt már az oktatás. A Wayland Documentary History sorozatnak ez a kötete a pestisjárványt és következményeit, elsősorban az angliai parasztlázadás eseményeit mutatja be. Anyagát egykorú irodalmi és művészeti dokumentumokból állította össze a szerző. Krónikák, feljegyzések, irodalmi művek, versek és más dokumentumok szolgáltatták a tényanyag nagy részét, melyet több mint 50 — remek kivitelű fekete-fehér — illusztráció egészít ki. Ezt az anyagot is angol gyűjtemények, múzeumok egykorú képeiből, metszeteiből válogatta össze a szerző. A sok eredeti idézettel ellátott magas szintű ismeretterjesztő mű ennek a sajátosan angol műfajnak jó példája: angliai viszonylatban elsősorban egyetemistáknak készül egy-egy kor forrásanyagába történő bevezetésként. Buzinkay Géza Csillag István: Régi zsidó orvosok és kórházak Magyarországon. (Különlny. a Magyar—Zsidó Oklevéltár XIII. kötetéből. Budapest, 1970). Hazánkban az Árpád-házi királyok óta számos nem magyar származású orvos működött, közöttük zsidók is, talán már a kazár (kabar) törzsekkel kapcsolatban. Az első ismert zsidó orvosként a szerző — Dercsényi nyomán — Moyses de Hungáriát említi, aki valószínűleg Nagy Lajos kiűzetési rendelete nyomán a nápolyi királyságba vándorolt ki és Heracleában működött. Ezek után a tanulmány a „nemzetiségére nézve spanyol, vallását illetően zsidó" Izsákról, Perzsia nagykövetéről ír, aki Mátyásnál a török elleni szövetséget sürgeti (1472-—73). Mátyás udvarában van Salamon orvos, míg fia Corvin János háziorvosa Ábrahám, Jelentős személy a pozsonyi Zacharias, aki II. Ulászlónak és Pozsonynak (főleg az 151 l-es pestis idején) tett szolgálataiért felmentést kapott a zsidó-jel viselése alól. Ekkoriban Pozsonyban egy Mihály nevű zsidó szemorvos is élt. Európában ez idő tájt igen sok fejedelem udvari orvosa volt zsidó, tudásukat jellemzi, hogy Páviában egy zsidó főorvos 1531-ben hullát boncolt és a többi orvosoknak anatómiai előadást tartott (Geiger). I. Ferdinánd udvari